H.B.T.K.
H.B.T.K.
FCI

HUNGÁRIA BULL TERRIER KLUB TARTÓ ÉS TENYÉSZTŐ EGYESÜLET

ÁLLAMILAG ELISMERT TENYÉSZTŐ SZERVEZET
 
A Magyar Állam és az FCI által is elismert Magyar Eb Törzskönyv, kizárólagos jogú vezetője

Főoldal

Kapcsolat

H.B.T.K. tenyésztési programja

H.B.T.K. tenyésztési program teljes dokumentum ide kattintva letölthető!

 

II., A HBTK tenyésztési programja:

1., Tenyészcél

a., Bevezető:

A bull terrier és miniatűr bullterrier fenotípusát tekintve egy fajta két különböző nagyságú változata, mivel az angol bullterrierhez képest a miniatűr bullterrier csupán az előbbi egy kisebb, bár önálló fajtának tekintett méretváltozata. Mivel származásuk szorosan összeköti ezeket az angolszász ebeket, nyugodtan tekinthetjük őket egymás unokatestvéreinek. A fennálló rokonság mind a mai napig jól látható a „bullyk” alkati, küllembeli jellemzőin és karakterén. A terrierek csoportján belül teljesen elkülönült csoportot, önálló fajtakört alkotnak az amerikai staffordshire terrierrel és az angol staffordshire bullterrierrel együtt.

A bullterrier és annak miniatűr változata Angliából származik.
Fajtabesorolás szerint az FCI III. fajtacsoportjában a terrier között található. Magyarországon a bull-típusú terrierek között a kedveltségi sorrend napjainkra átrendeződött. Amerikai staffordshire terrier, Angol staffordshire bullterrier, bullterrier és a miniatűr bullterrier. Azonban még e négy viszonylag közismert fajta sem rendelkezik akkora magyarországi állománnyal, amely vetekedhetne egy-egy igazán divatos fajtáéval (pl.: németjuhász, rottweiler, boxer, stb.) Ezért a fajta tenyésztésének szabályozását, a nyugat-európai előírások alapján felvállaló HBTK tenyészcélja is megegyező mindkettőjük esetében.

b., Fajtatörténet:

A bull terrier és miniatűr bull terrier fajták közös őse a XVIII-XIX. századi Angliában kedvelt szórakozási forma, az állat- s különösen a kutyaviadalok kegyetlen céljára tenyésztették a középkori bulldog és több simaszőrű vadászterrier keresztezésével. Ez a négylábú gladiátor ötvözte a bulldog hihetetlenül erős fizikumát a terrierek fürgeségével és kitartásával, így hamarosan ez a keverék vált a legsikeresebb harcossá. A kívánatos tulajdonságok rögzítése érdekében megindult a legkedveltebb és legsikeresebb egyedek vonaltenyésztése. Noha ekkoriban még alig-alig beszélhettünk a mai értelemben vett fajtatiszta példányokról, lassan körvonalazódtak egy többé-kevésbé egységesnek nevezhető típus jellemzői.

Miután az állatviadalok az 1835-ben elfogadott „Human Acts” néven ismertté vált törvénynek köszönhetően betiltásra kerültek a szigetországban, az ún. „bull and terriers”, más néven „half and half” (fele-fele, vagyis félvér) ebek tenyésztése is új irányt vett. Az 1800-as évek közepére megjelentek és hamar divattá váltak a kutyakiállítások, melyeken az összes fellelhető ebet bemutatták. Mivel a kiállításokon kategorizálni kellett a szereplőket, származásuk és küllemük alapján elkezdték fajtákba sorolni őket. A korábban kizárólag gladiátorként használt bull and terrierek is megjelentek kiállításon, s pompás felépítésüknek, látványos izmainak és bátor fellépésüknek köszönhetően sikert sikerre halmoztak. Ezekből az ebekből alig néhány, a kutyáknál rendkívül gyorsan váltakozó generáció alatt kitenyésztették a ma is ismert, közkedvelt fajtákat.

Ezek a kutyák megőrizték a viador eb ősökben nagyra értékelt tulajdonságokat, ugyanakkor a gondos szelekció eredményeként mentessé váltak mindenféle agressziótól. Nem véletlen, hogy mindannyiuk fajtaleírása, standardja (II/1-2. Sz. melléklet) hangsúlyozza bátorságuk mellett alapvetően barátságos természetüket és kiegyensúlyozott idegrendszerüket. A bull terrier, és a később véglegesített miniatűr bull terrier  ezért szerzett magának híveket a kutyatartók körében Angliában már a XIX. század végén, s később szerte a világon.

Noha a fajtakörbe tartozó ebek valamennyien a kutyaviadalok kegyetlen céljára mintegy kétszáz évvel ezelőtt kitenyésztett félvér-gladiátoroknak köszönhetik létüket, mára igencsak távol kerültek ettől az eredettől. Ezek a kis-, illetve kisközép méretű fajták mára igazi családi és házi kedvencekként élnek. Már tenyésztésük is kimondottan azzal a céllal indult meg a múlt század közepétől, hogy nagyra értékelt tulajdonságaikat ne pazarolják el a harci arénákban. Több hívük fogalmazott úgy az 1800-as évek végén, hogy a véres küzdelem egyszerűen méltatlan volt ezekhez a nagyszerű kutyákhoz.
Ezek a tenyésztők mindvégig nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy megőrizzék állataik bátor jellemét és pompás fizikumát, ugyanakkor súlyt helyeztek a mindennapi használhatóságra is. Ez nemcsak a társkutyaként való alkalmazást segítette elő. A rágcsálóirtást a miniatűr bull terrierrel vagy a nagyvadvadászatot és a házőrzést, személyvédelmet a bullterrierrel, is kiemelten fontos feladatként kezelték.

c., A bull terrier fajta jelene:

A bull terrierek szerte a világon nagy népszerűségnek örvendenek, s a legnagyobb kynológiai szervezet, az FCI is elismert fajtaként regisztrálja őket. Közkedveltségüket elsősorban annak köszönhetik, hogy az anyaországi és nyugat-európai szervezetek nagy hangsúlyt fektetnek a „bullyk” használhatóságának, fizikumának és temperamentumának megőrzésére. Ezt szolgálja a mindegyiküknél érvényben lévő szigorú tenyésztési szabályzat és a teljesítményvizsgálati rendszer.

Magyarországon a 90-es évek elejétől váltak igazán népszerűvé, legalábbis a bullterrier. Azonban ez a divatossá válás egyet jelentett a szaporítás megindulásával, az állomány számának ugrásszerű megnövekedésével és minőségének egyidejű leromlásával. Noha egy-két tenyésztő igyekezett kiváló minőségű import egyedek tenyésztésbe vételével dolgozni, a többség egyszerűen darabszámra termelt. Mivel a hivatalos szervezet egyetlen célja a kiadott származási lapok után beszedendő díjak maximalizálása volt, a nemesítést szolgáló szelekció helyett minden származási igazolással rendelkező egyed tenyésztésbe vételét engedélyezte, sőt szorgalmazta. A miniatűr bullterrier kedveltsége nagyjából tíz évvel későbbi, de a sorsa ugyanaz. 

Ezt a tömegtermelést eleinte mindenféle szűrés, tenyészalkalmassági vizsgálat nélkül végezték. Az ilyen egyedek utódainak túlnyomó többsége (80 % ) felülbélyegzett törzskönyvvel került regisztrálásra, vagyis a szülők nem rendelkeztek még az oly könnyen megszerezhető MEOE, MKSZ, stb. tenyészszemlével sem. Ezek a kutyák gyakran sem küllemükben, sem karakterükben nem felelnek meg fajtájuk standardjának.

2005 környékén a fajta elvesztette divatkutya státuszát így lehetővé vált a  minőségi tenyésztés előre törése a mennyiségi tenyésztéssel szemben.
Magyarországon a tenyésztett kutyák mennyiségét elfogadható szintre kell csökkenteni az állattartási és állategészségügyi, állatvédelmi helyzet javítása érdekében. A szűkebb és szabályozott „piacon” a kutyavásárlás ( a törvényszerűen megemelkedő anyagiak miatt is ) megfontolást követel a leendő tulajdonostól, így kevesebb lesz a megunt és kidobott kedvenc is. A minőségi követelmények miatt kevesebben élhetnek vissza a kutyák szeretetével, kevesebben tarthatják haszonállatként, minden tüzelésnél fedeztetve szukáikat.

d., Tenyészcél :

A HBTK célja, hogy a bull terrierek anyaországában meglévő évszázados tenyésztési tapasztalatokat, hagyományokat átvegye. Ugyancsak adoptálni kívánja a nyugat európai szervezetek által kidolgozott, a fajtaleírásokon nyugvó tenyészszelekciós rendszert, amely a küllemi és a jellembéli értékeket egyaránt figyelembe veszi. Tenyésztési programját és egyéb terveit úgy hajtja végre, hogy azok az FCI előírásainak is megfeleljenek.

A HBTK határozottan módosítani kívánja a fajta esetében a MEOE által folytatott gyakorlatot. A szigorú tenyészalkalmassági követelményrendszer bevezetésével éppen a hazai állomány alapos minőségi megszűrése, és az évenkénti szaporulat jelentős számbeli csökkentése a cél. Ez a szisztéma alkalmas arra, hogy a Magyarországon eddig darabszámra történt felelőtlen szaporítást felváltsa a mennyiségében lényegesen szűkebb, minőségi tenyésztés. Ennek következtében alig néhány év alatt kialakulhat egy a fajtaleírásnak többségében megfelelő, nemzetközi nívójú, széles genetikai bázisú állomány, amely biztosítja hazánkban a HBTK által gondozott fajta fennmaradását és továbbfejlődését.

A tenyészcél megvalósulásának érdekében a tenyésztésvezető feladatai:

  • Irányítja és felügyeli a tenyésztési tevékenységet
  • Felügyeli a tenyésztési szabályzat szigorú és következetes betartását
  • Szakmai tanácsot ad a tenyésztőknek
  • A dokumentumok alapján engedélyezi vagy megtagadja az újonnan született egyedek törzskönyvezését
  • A HBTK vezetőségével együtt Tenyész alkalmassági vizsgákat szervez és azokon közre működik
  • Megszervezi, működteti és felügyeli az alomellenőri hálózatot
  • Döntést hoz azokban a felmerülő kérdésekben amelyeket a HBTK szabályzatai nem tárgyalnak
  • Tenyésztési és teljesítményvizsgálati adatok gyűjtése és kezelése

  A tenyésztésvezető hatásköre:
      Kiterjed Magyarország egész területére. Az összes törzskönyvezett bull terrier és miniatűr bull terrier fajtájú tenyészegyedre és alomra függetlenül attól, hogy a tulajdonos vagy tenyésztő a HBTK tagja vagy sem.

  A tenyésztésvezető felelőssége:

  • A tenyésztők számára fontos információk gyors elterjesztése
  • Köteles felhívni a tenyésztő(k) figyelmét arra, ha a tenyésztési programmal ellentétes  tevékenységet folytat(nak). A tevékenység meg nem szűnésekor a vezetőség felé felfüggesztési javaslatot kell tegyen.
  • Korlátozni, felfüggeszteni minden olyan egyed tenyésztésben való használatát, és tenyészengedélyét visszavonni, ahol a kynológiai alkalmatlanság az utódokban jelenik meg ( pl. örökletes betegségek vagy a fajtára nem jellemző viselkedési zavarok, az emberrel szembeni agresszivitás vagy túlzott félelem).
  • Kétes származás gyanúja esetén a kiskutyák származásának megállapítására DNS vizsgálatot elrendelni. A vizsgálat költsége a tenyésztőt terheli.

2., A tenyésztés módszere : fajta tiszta tenyésztés.

Az 1/d. pontban kifejtett tenyészcél eléréséhez az alábbi folyamat lépéseit kell maradéktalanul alkalmazni:

  • A küllemi és karakteri teljesítmény lemérésén alapuló tenyészszelekció
  • A Tenyésztési Szabályzatban foglaltak betartása
  • Tenyészinformációs rendszer üzemeltetése a HBTK-n belül
  • Az alombejelentés rendjének betartása
  • Az alomellenőrzés rendjének betartása
  • A törzskönyvezés rendjének betartása
  • Buyers Beware
  • A született egyedek küllemi és karakteri teljesítményének lemérése
  • A HBTK-tagok etikai kódexében foglaltak betartása

A HBTK elismert tenyésztőinek etikai kódexében foglaltak betartása

 

2/1. A küllemi és karakteri teljesítmény lemérésén alapuló tenyészszelekciós rendszer célja, hogy az állományt fenotípus és a fajtára jellemző viselkedés tekintetében alapos szűrésnek vesse alá. Kiválasztja a tenyészcélnak megfelelő egyedeket az állományból, és minősítésükkel elkülöníti őket a tenyésztésre alkalmatlan, kedvencnek tartható egyedektől. A HBTK csak a tenyészminősített egyedek tenyésztésbe vételét engedélyezi. Minden tenyésztő és tenyésztő szervezet célja csak az lehet, hogy az ősöknél jobb minőségű utódok létrehozásáért dolgozzon. Ez kizárólag egy ehhez hasonlóan szigorú feltételrendszerrel és szelekcióval érhető el.

A küllemi és karakteri teljesítmény lemérése a Tenyészalkalmassági Vizsgán, röviden TA-vizsgán történik. Az itt elért eredmények az egyes egyed tenyészebként való minősítésében kizárólagos szerepet játszanak.

A HBTK minősítési rendszere az évente többször megrendezésre kerülő különböző egyesületi kiállítások pártatlan és magas szakmai színvonalú bírálatai által odaítélt címeket, eredményeket az egyedek külső minőségének megítélésében veszi figyelembe. A munkavizsgákon, -versenyeken és próbákon elért eredmények, bár a használhatóság és karakter megítélésében jelentőséggel bírnak, a tenyészalkalmasság megszerzésénél  nem meghatározóak. A bull terrierek ugyanis nem sorolhatók a klasszikus munkakutya fajták közé,  noha azokat is meghaladó teljesítményre képesek.

A kiállítási eredmények (győztes címek) nem jelentik az automatikus tenyész alkalmasságot és megszerzését nem befolyásolják. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eddigi MEOE gyakorlattal ellentétben pusztán a kiállítási eredmények (kanoknál minimálisan két nyílt osztályos kitűnő, szukáknál két nagyon jó minősítés) nem elegendőek a tenyészalkalmasság megszerzésére.

Ugyanakkor a kiállítási eredmények direkt behatással bírnak az állomány alakulására. Feltehető ugyanis, hogy a tenyésztők a tenyészalkalmasságot szerzett ebek közül az ilyen eredményekkel rendelkező egyedeket használják leginkább tenyésztésre. Az is valószínű, hogy a kutyavásárláson gondolkodó igényes emberek is az ilyen szülők utódait keresik elsősorban.

A tenyészalkalmasság kizárólag a HBTK által évente többször megrendezésre kerülő TA-vizsgán (lásd a Teljesítményvizsgálati Szabályzatban,  III. sz. melléklet) szerezhető meg. Ez az összetett követelmény-rendszer egyszerre, a kiállításokon szokásos módszereknél lényegesen behatóbban vizsgálja az ebek küllembéli és idegrendszeri teljesítményét, az örökletes betegségektől mentességet és így a tenyésztésre való alkalmasságot.

A TA-vizsgán kiszűrésre kerülnek a küllemileg nem megfelelő, anatómiai rendellenességet mutató, labilis idegrendszerű (félénk vagy agresszív), örökletes betegségekkel terhelt példányok. Az ilyen ebek kizárása a tenyésztés folyamatából alapvetően fontos egy minőségi állomány kialakításában (ma sajnos ezek a hazai populáció nagy szegmensét alkotják). A TA-vizsgán való megfelelés így ennek megfelelően azt jelenti, hogy az adott egyed fenotípusában és alapvető magatartás formáiban megfelel fajtája standardjának, és ezáltal alkalmas a tenyésztésbe vételre. Kedvezően jeleníti meg saját fajtáját, örökletes betegségektől mentes, valamint a tipikus és kívánatos viselkedésformákat mutatja.

A HBTK kizárólag a HBTK-TA-vizsgán megfelelt, azaz „tenyészthető” minősítést szerzett ebek tenyésztésbe vételét engedi, azaz csak két ilyen egyed utódai kerülhetnek törzskönyvezésre. A HBTK más magyarországi szervezet, klub, egyesület, stb. tenyészalkalmassági minősítését a tenyésztésbe vételhez nem fogadja el. A kiállításokon, munkavizsgákon és versenyeken elért eredmények a tenyészthetőnek minősített egyedek közül a legkiválóbb tenyészkutyák kiválasztásában játszhatnak szerepet. A HBTK így szeretné biztosítani a standardnak többségében megfelelő, a jelenleginél a szigorú szelekciós rendszer természetéből adódóan lényegesen szűkebb állomány kialakulását Magyarországon alig néhány év után.

2/2. A Tenyésztési Szabályzat (lásd IV. sz. melléklet) előírásai közül a tenyésztésbe vétel általános szabályai a legfontosabbak:
Magyarországi fedeztetés esetében: a MEOE adatbázisában 2013.09.30.-ig regisztrált ezután csak a HBTK által regisztrált és a HBTK TA-vizsgáján tenyészthető minősítést szerzett ebek kerülhetnek tenyésztésbe.
A tenyésztésbe vétel alsó korhatára kanoknál 12 hónap, szukáknál 18 hónap. A szukák így az ellés időpontjában már elmúlnak 20 hónaposak.
A szukáknak 2 évente 3 alom törzskönyvezése lehetséges.
Egy szukától maximum nyolc alom kerülhet törzskönyvezésre. Ez a „bullyk” szaporaságát tekintve inkább csak elméleti lehetőség. Lehetőség amit nem kötelező kihasználni.
Szukáknál a tenyésztésben tartás felső határa 8 év, kanoknál 10 év.

Amint látható, a szabályozás célja nemcsak a jelenlegi tenyészkorú állomány minőségi megszűrése, de a születendő utódok így az egész populáció számbéli korlátozása is.

2/3. A Tenyészinformációs Rendszer (TR) üzemeltetése azt jelenti, hogy a tagok és más érdeklődők számára külön kérésre, szolgáltatásként a HBTK saját számítógépes adatbázisából nyomtatott formában eljuttatja a kért információt. (amennyiben ezt a tulajdonos vagy adatvédelmi rendelkezések nem teszik lehetetlenné). Ez lehet származási lap fénymásolata tenyésztési adatok (eddigi fedezések, almok, kölykök száma, stb.), utódok eredményei, tenyészosztályba való sorolás, stb.

Ezek az információk hozzásegítik a tenyésztőket a számukra legkedvezőbb genotípusú eb kiválasztásához, vagyis a tenyésztési cél megvalósításához. A TR ugyanígy megkönnyíti a kutyavásárlás előtt állók döntését a szülők és más korábbi utódaik teljesítményének, eredményeinek megismertetésével. Tulajdonképpen mindenki számára áttekinthetővé, követhetővé és hitelessé teszi a hazai állományról rendelkezésre álló összes adatot, vagyis a populáció alakulását.

2/4-6. A törzskönyvezés rendjét a Törzskönyvi Szabályzat (V. sz. melléklet) tartalmazza. A törzskönyvezés célja, hogy a küllemileg megfelelő és a fajtára jellemző viselkedésű tenyész párok utódainak a származásukról hiteles adatokkal szolgáljon. A tenyésztési teljesítményekre irányuló adatgyűjtés, rendszerezés és értékelés után az állomány fejlődését segítse elő.

Az alombejelentés és az alomellenőrzés azt a célt szolgálja, hogy a központi nyilvántartás (Törzskönyv) adatai a tenyésztési adminisztrációs folyamat során mindvégig hitelesek maradjanak. Ezen rendelkezések egymásra épülő pontjainak betartása remélhetően kizár minden olyan lehetőséget, amely a tenyésztés alapvető céljától a törzskönyvi adatok manipulálásán keresztül való eltérést jelenthetné. Csak szigorú ellenőrzéssel lehet biztosítani a hazai állomány töretlen minőségi fejlődését.

2/7/a. A Buyers Beware a TR-nek a szélesebb közönséghez szóló változata. Tulajdonképpen egyfajta vásárlási tanácsadást jelent, amely a nyugati országokban már évek óta jól működik. Az itt fellelhető információk elősegíti a fajtáink iránt érdeklődők megalapozott döntését. Csak ez lehet a felelősségteljes és mindkét fél számára boldog kutyatartás alapja.

A Buyers Beware két részből áll. Az elsőből az érdeklődők értesülhetnek a klub által törzskönyvezett (törzskönyvezendő) almok elérhetőségéről, a kölykök adatairól (kor, nem, szín) és a szülők eredményeiről, tenyészosztályáról. A másodikban tájékoztatást találnak a kölyökvásárlás általános ajánlott feltételeiről (szerződés, garanciák, stb.), a kölyöknevelésről, a szobatisztaságra, engedelmességre szoktatásról, stb.

A BB-t a HBTK nem szolgáltatásként, hanem segítségnyújtásként kezeli. Ennek megfelelően a bekerülés is a klub Törzskönyvének adatai, és nem egyéni jelentkezés alapján történik, vagyis nem hirdetési fórum. A tenyészminősítést szerzett szülők törzskönyvbe került (kerülő) utódai viszont automatikusan belekerülnek. A HBTK ugyanis csak ezeket tudja felelősséggel ajánlani, mint a tenyészcélnak megfelelő kutyákat.

A BB-t a HBTK saját hivatalos honlapján  teszi közzé.

2/7/b., A HBTK saját lap indítását tervezi Bully Magazin címmel. Mivel az „általános kutyás” magazinoknak nem feladata „bully” fajták kiemelt tárgyalása, a nagyjából évente egyszer rájuk szánt egy-két oldal csak az általános bemutatás szintjén foglalkozott velük. A fajtáink iránt komolyan érdeklődők és az azokat tartók számára viszont szükséges a kutyák részletesebb bemutatása.

A Bully Magazin célja, hogy a fajtakör tagjait egy szaklaptól elvárható szinten tárgyalja, és segítséget nyújtson olvasóinak a tartás, kiképzés, tenyésztés speciálisan rájuk vonatkozó kérdéseiben. Az anyaországi egyedek és a kiállítási győztesek bemutatásával hozzásegíti a hazai kutyatartókat a kívánatos küllemi tulajdonságok megismeréséhez.

2/8. A HBTK-tagok etikai kódexét a VII/1. Sz. melléklet tartalmazza. Célja, hogy a klub által gondozott fajták egyedeit tartóknak olyan morális és szakmai útmutatást adjon, amely segíti őket a kutyatartás helyes módjának megválasztásában. Ez a kódex nemcsak az eb elhelyezésére, táplálására, gondozására és kiképzésére, a kiállításokon való viselkedésre vonatkozik, de a kutyákkal esetleg nem szimpatizáló környezettel való harmonikus együttélésre is. A kódexben foglaltak betartása így nemcsak az egészséges szervezetű, jó idegrendszerű állomány megteremtésében, de a kultúrált kutyatartás terjesztésében is fontos szerepet játszik.

2/9. A HBTK elismert tenyésztőinek etikai kódexe (lásd VII/2. Sz. melléklet) bár a fentieknél szűkebb kört érint, mélyrehatóbban befolyásolja az egész állomány minőségének alakulását. A tenyészteni szánt egyedek felelősségteljes kiválasztására, a tenyésztésbe vett állatok speciális tartási körülményeinek megteremtésére, a szaporulatról való szakszerű gondoskodásra, a kölykök felnevelésére vonatkozik. Ezen túlmenően érinti a kiskutyák eladását, a hirdetésektől kezdve a leendő tulajdonosok korrekt tájékoztatásáig, és a velük való kapcsolattartásig. Vagyis a tenyésztőknek szánt szűk értelemben vett szakmai útmutatáson túl a leendő tulajdonosok részére egyfajta biztonságot, korrekt feltételeket is nyújt.

 

3/1., A fajtakörre jellemző és ajánlott tartási mód

A HBTK által gondozott két fajta, kistestű (miniatűr bullterrier), illetve kisközép méretű (bullterrier). Ennek megfelelően tartási módjuk is roppant hasonló, melyet a „vegyes” jelzővel jellemezhetünk a legjobban. Ez azt jelenti, hogy számukra az ideális elhelyezés egy megfelelően elkerített kertes családi ház. Legjobb, ha a lakásba napközben, nagy hideg esetén éjszakára is bebocsátást nyernek. A kutyák idejük egy részét így a kertben töltik, míg máskor a házban tartózkodnak.

A fajtakörbe tartozó kutyák rövid szőrük és termetük miatt elméletileg jól tarthatóak akár egy kis lakásban is. Mivel nem ugatósak, a szomszédokat sem zavarják. Azonban alapvető jellemvonásaik, elsősorban mozgásigényük miatt ez a megoldás a minit leszámítva nem javasolt esetükben.

A bull terrierek jelleméből következik, hogy fokozottan igénylik az emberi társaságot. Ezért a tulajdonosnak célszerű kutyáját otthonába beengednie, a szükséges tudnivalók, mint a szobatisztaság, stb. egyidejű elsajátításával. Ezzel együtt tilos őket folyamatosan ill. állandó jelleggel a lakásban szállító ketrecben vagy szállító ládában tartani.  Amennyiben a kutyát kirekesztjük a család életéből, minden esély megvan arra, hogy letargikussá, apatikussá váljon. Ugyanilyen hatással bír az állandó bezártság, láncra kötés, amely fokozottan veszélyes reakciókat is kiválthat esetükben.

Mivel a fajtakörbe tartozó kutyák aktívak, igénylik a rendszeres és kielégítő mozgást. A kert mérete nem is igazán bír döntő fontossággal esetükben, mert magától egyetlen egészséges eb sem rohangál. Ennek a napi tréningnek így mindenképpen a tartási helyen kívül, azaz sétáltatás vagy futtatás formájában kell történnie. Ez természetesen feltételezi az alapvető engedelmességi tudnivalók elsajátítását, amely elengedhetetlen a kutyával való mindenki számára biztonságos közlekedéshez.

A kerten belül célszerű kennelt építenünk kutyánk számára, ahová időnként (és nem állandóan!) elzárhatjuk, például idegenek érkezése, tüzelés, stb. esetén. A kennel mérete  nem lehet kisebb az Állatvédelmi Törvényben meghatározottnál. A kennelen belül helyezzük el a kutyaházat, amely tekintve tulajdonosuk rövid szőrét, mindenképpen hőszigetelt legyen. A kutyaház méretezésére, szakszerű megépítésére vonatkozó tudnivalók megtalálhatók a szakkönyvekben. A klub tevékenységi körébe tartozó fajtákra vonatkozó ajánlott tartási mód kiegészítése a HBTK tagok etikai kódexében szerepel.

 

3/2., A tenyésztésnél ajánlott tartási mód

E speciális feltételrendszer a tenyésztésbe vett egyedek kedvencként tartott társaiktól eltérő igényeinek megfelelően került összeállításra. A tenyésztésre kijelölt, a HBTK TA-vizsgáján „tenyészthető” minősítést szerzett egyedek közül elsősorban a megtermékenyített szukák elhelyezése és etetése, valamint az utódokról való szakszerű gondoskodás a kényes pont.

A vemhes szuka és az alom elhelyezésére szolgáló helységnek mindenképpen a tenyésztő napi életterének közvetlen közelében kell elhelyezkednie. Követelmény a vízzel, villamos árammal ellátottság. A fűthetőség. A mosható és fertőtleníthető padló és oldalfal burkolat. A jól szellőztethetőség, a természetes megvilágítás. Alkalmas legyen az ellő és nevelő szuka nyugalmának biztosítására.

A vemhesség 5. Hetétől a szukát óvni kell a megerőltető mozgástól, a stresszes helyzetektől. A 7. Héttől célszerű megismertetni az ellető ládával, s hagyni, hogy abban aludjon. Az ellető láda méretezésének, megépítésének, elhelyezésének és berendezésének módja megtalálható a szakkönyvekben, akárcsak a vemhes és kölykes szuka speciális etetésére és gondozására vonatkozó tudnivalók.

A vemhesség utolsó, 9. Hetében a szuka lehetőleg állandó felügyelet alatt legyen, mivel a kölykezés ekkor következik be. Az ellető ládát befogadó helyiséget ilyenkor a szokásos 20 Celsius-fok körüli hőmérséklet helyett fűtsük fel 24 Celsius-fokra és az ellető láda fölé szereljünk infra lámpát. A kölykezés alatt vegyük igénybe állatorvos segítségét.

Bár csak a miniatűr bullterrier esetében javasolt a lakásban való tartás is, a tenyésztés során célszerű valamennyi bull terrier szukát ily módon elhelyezni. Ezt kívánja az ideális környezeti hőmérséklet biztosítása, az állandó felügyelet. Azonban a kölykök felnövekedésével, pontosabban a 3. hét végétől biztosítani kell számukra a megfelelő, nagyobb mozgási lehetőséget. A kölykök egyre inkább igénylik a szabad levegőt, a napfényt, anyjuk pedig a tőlük való nyugalmat. Ilyen körülmények aligha biztosíthatóak egy lakásban.

A HBTK elismert tenyésztőinek etikai kódexe tartalmazza a tenyésztésnél alkalmazandó eljárások kiegészítését.

Ajánlott olvasmány:

Dr. Dieter Fleig: A bullterrier
Jack Mildenhall: Bully For Me
Andrew Edney – Roger Mugford: A kutya egészségkönyve
Mannfred Koch-Koschtersitz: 400 tanács kutyakedvelőknek

 

4., A nyilvántartás, az azonosítás és igazolások rendje

A nyilvántartás, az azonosítás és igazolások rendjét részben a Teljesítményvizsgálati Szabályzat, részben a Törzskönyvi Szabályzat és az Egyedi Megjelölési Szabályzat tartalmazza.

 

5., Az alomellenőrzés és a származás ellenőrzés módja és dokumentálásának rendje

Az alomellenőrzés és a származás ellenőrzés módját és dokumentálásának rendjét a Törzskönyvi Szabályzat és az Egyedi Megjelölési Szabályzat (lásd VI. sz. melléklet) tartalmazza.

 

6., Az ebek jelölésének módja:

Az ebek egyedi megjelölésének módja a mikrochip beültetés.

Hazánkban az ebek egyedi azonosításának ezen módja törvényileg megkövetelt. A tetoválásnál sokszor felismerhetőbben (leolvasó szükséges), de mindenképpen tartósabban őrzi az ebre  vonatkozó adatokat. Ezen túlmenően lényegesen nagyobb segítséget nyújt a gazdának az állat elvesztése, illetve a hatóságnak károkozás esetén. Tartalmazza ugyanis a tulajdonos adatait is, ráadásul megújíthatóan, ami a tetoválás esetében egyszerűen kivitelezhetetlen.
A mikrochip beültetést kizárólag állatorvos végezheti, így a szakrendelők adnak további felvilágosítást.

7., A tenyészhely engedélyezésének módja:

 A tenyészhely engedélyezése az első alomellenőrzéskor esedékes.

A HBTK ezt mintegy segítség nyújtásként kezeli. A HBTK nagy tenyésztési gyakorlattal bíró alomellenőrei az alom ellenőrzésével együtt  felmérik a tenyészhely alkalmasságát. Megfelel-e a tenyésztésnél ajánlott tartási módnak. Rámutat az esetleges hiányosságokra és javaslatot tesz a kijavításukra. Javaslatait, észrevételeit leírja a tenyészhely engedélyezési jegyzőkönyvben.
A javasolt változtatások elkészültét a következő alomellenőrzéskor dokumentálja.
 

 


III. Teljesítményvizsgálati Szabályzat

III/A., A HBTK Kiállítási Szabályzata

 

1., Általános rendelkezések

A HBTK saját hatáskörében vagy más fajtaklubokkal illetve a MEOESz-szel közösen kiállításokat rendez.

A kiállítások lehetnek:
 

  • Klubkiállítás CAC cím kiadásával
  • Speciális klubkiállítás CAC cím kiadása nélkül (Trophy, vagy CC rendszerű, stb.)
  • Fajtakiállítás CAC cím kiadásával (önállóan, vagy szövetségi CAC és CACIB kiállítás keretén belül, a második kiállítási napon)
  • Speciális kiállítás CAC cím kiadásával (pl.: Vadászkutya fajták speciál kiállítása, Bully Typ Show, stb.)

 

A kiállítások engedélyezése:

A kiállításokról a HBTK Elnöksége a rendezvényt megelőző évben benyújtott javaslatok alapján, amennyiben más szervezettel közösen rendezendő kiállítás, az adott szervezettel való egyeztetés után dönt.

A rendezvények időpontjáról és helyéről amennyiben azok nem szövetségi rendezvények a kiállítást megelőző év végéig külön értesíteni kell a MEOESz-t, mint a hazai kynológiai csúcsszervezetet. A klub rendezvényei szervesen kell, hogy illeszkedjenek a kiállítási naptárba, vagyis anélkül, hogy más rendezvényekkel kizárható átfedésben lennének.

 

2., A kiállításokon való részvétel

A HBTK által rendezett klubkiállításokon csak a klub által gondozott két fajta képviselői vehetnek részt. A fajtakiállításon csak az adott fajta egyedei vehetnek részt.

A klubkiállításra és a speciál CAC kiállításra csak FCI által elismert, illetve BKC és AKC törzskönyvvel rendelkező, magyar tulajdonú eb esetén kizárólag a MEOE által 2013.09.30.-ig regisztrált valamint HBTK által kiállított vagy honosított származási lappal rendelkező kutyák vehetnek részt.

A kiállításokra nevezheti kutyáját bel- és külföldi természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság.

A kiállításon csak egyedi azonosítóval megjelölt ebek vehetnek részt. A bírálatok előtt elvégezhető az állatok egyedi azonosítóján szereplő adatok összevetése a nevezéshez benyújtott származási lap másolatán szereplő adatokkal. Ezt az egyeztetést a bíró, illetve a HBTK vagy társszervezetei által kijelölt személy végezheti el. Amennyiben az egyeztetés eredménytelen, a kutyát a versenyből ki kell zárni, és tulajdonosával szemben való fegyelmi eljárás céljából az illetékes szervhez kell fordulni (HBTK-tag esetében a HBTK Fegyelmi Bizottsága).

 

3., Nevezési feltételek

A HBTK kiállításaira csak előre lehet nevezni, azaz helyszíni nevezés nincs. A nevezési határidő, ami a beérkezés dátumát jelenti, a kiállítást megelőző 30. nap. A tulajdonos a nevezési határidőig nevezheti kutyáját. A késve beérkezett nevezéseket a kiállítás szervezője nem veszi figyelembe.

A nevezés beadásával, beküldésével a kutyatulajdonos egyidejűleg kötelezettséget vállal a nevezési díj egyidejű befizetésére. A nevezési díj semmilyen körülmények között nem téríthető vissza.

A nevezési díj mértékét a HBTK a kiállítási évet megelőző évben közzéteszi, illetve a nevezési felhíváson feltünteti. A klub saját kiállításaira a nevezési díj a klub- és más MEOESz szövetségi kártya tulajdonosoknak kedvezményes.

A nevezéshez csatolni kell:

  • a pontosan és olvashatóan kitöltött nevezési lapot
  • a származási lap másolatát
  • a nevezési díj nevezési határidőig történt befizetését igazoló csekkszelvény vagy banki átutalási megbízás fénymásolatát
  • a Champion osztályba való nevezéshez a Nemzeti Champion, vagy az Interchampion bizonyítvány másolatát
  • esetenként a HBTK- vagy MEOESz szövetségi kártya másolatát

A kiállításokra nevezhető minden kutya, tekintet nélkül addig elért eredményeire és címeire, természetesen a Champion osztály kivételével.

Az osztályba való besorolásnál életkor tekintetében a bírálat napja, Championátus tekintetében a nevezés napja az irányadó.

Minden kutya csak egy osztályba nevezhető, kivétel a CC rendszerű kiállítás.

A kutyatulajdonos a nevezés beküldésével egyidejűleg elfogadja és magára nézve kötelező erejűnek ismeri el a Kiállítási Szabályzatot, és vállalja az abban foglaltak betartását.

 

4., Visszaigazolás

A rendező szervezet a határidőig beérkezett szabályszerű nevezéseket beküldő tulajdonost visszaigazolás formájában értesíti. A visszaigazolás tartalmazza a tulajdonos és a kutya adatait, a kiállítási osztályba való besorolást és a startszám megjelölését.

A startszámot a visszaigazolás bemutatásával a bírói körben lehet átvenni a bírálatok megkezdése előtt.

 

5., Kizáró feltételek

A kiállításra nem nevezhető és a kiállításon nem bírálható beteg, sérült, nyomorék, vagy mesterségesen megváltoztatott külsejű kutya.  Nem vezethető fel tüzelő, vagy láthatóan vemhes (az 5. héttől), illetve szoptatós szuka.

 

6., A beléptetés szabályai

A kiállítás területére csak a kiállításra benevezett, érvényes állategészségügyi papírokkal rendelkező kutya vihető be a kiállítás megkezdése előtt. A kiállítási irodától kapott visszaigazolást és a kutya oltási könyvét a kutya tulajdonosának belépéskor fel kell mutatnia. Ha ezt nem tudja teljesíteni az ellenőrzéskor, a belépést megtagadják tőle és kutyájától.

A kiállításra benevezett és beengedett kutyával egyetlen felnőtt korú személy jogosult belépésre. A kísérőknek, családtagoknak belépőjegyet kell váltaniuk.

 

7., A kiállítási területen

A kutyatulajdonos köteles betartani a kiállítás kezdési és zárási időpontját. Gondoskodnia kell arról, hogy a kiállítás kezdete előtt kutyájával együtt belépjen a kiállítás területére. A kiállítás területéről annak befejezése előtt kutyájával nem távozhat el, csak rendkívül indokolt esetben a HBTK tisztségviselőjének engedélyével.

A kiállítási területen a kutyát szabadon engedni tilos. A kutyát a kiállítás területén vagy pórázon vagy biztonságos szállító ketrecben vagy szállító ládában lehet tartani. Gondoskodni kell az állat megfelelő árnyékolásáról és ivóvízzel való ellátásáról. A kutyát felügyelet nélkül magára hagyni csak nagyon indokolt esetben, és csak egészen rövid időre szabad.

A kiállítás ideje alatt a kiállítási területen és környékén a tulajdonos felelős a kutyája által okozott minden szennyeződés eltakarításáért, és felelős minden néven nevezhető kárért.

Azt a kiállítót vagy látogatót, aki a kiállításon sportszerűtlen, másokat megbotránkoztató vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, saját vagy másik személy kutyáját veszélyezteti, ki kell zárni a további versenyből és a kiállítás területéről el kell távolítani. Az ilyen személyt, amennyiben a HBTK tagja, fegyelmi eljárás alá kell vonni.

 

 

8., A bírói körben

A kiállító felelőssége, hogy kutyájával a bírói körben időben megjelenjen. A bírálatok menetéről, idejéről a kiállítás ideje alatt a központi hangosbeszélőn folyamatos tájékoztatás hallható. A ringek környékén a ringtitkár tájékoztatását kell figyelni.

A bírói körben a bírálatok megkezdését követően csak a bíró, a ringtitkár, az írnok és szükség esetén a tolmács tartózkodhat. Kivételt képez az MEOESz elnöke, a Szövetség Bírói Testületének elnöke, a HBTK elnöke, a kiállítás vezető bírója, vagy ezen személyek megbízottja. Ezek a személyek nem avatkozhatnak bele a bírálatok menetébe.

A bírói ringben és annak közvetlen környékén a bíró, és rajta keresztül a ringtitkár tartja fenn a bírálat zavartalan lefolytatásához szükséges körülményeket. Utasításaikat, kéréseiket a kiállítóknak és a látogatóknak tiszteletben kell tartaniuk.

A kiállításokon csak a kiállítási katalógusban, vagy annak kiegészítésében szereplő kutyák bírálhatóak.

Amennyiben a kiállító lekéste osztályának bírálatát, a valamennyi osztályt és fajtát érintő bírálat befejezését követően kérheti a bírótól a bírálat elvégzését. Azonban nincs mód arra, hogy a kutya akár kitűnő minősítés esetén is helyezést vagy címet kapjon, mivel azok már kiosztásra kerültek.

Az olyan kutyák, melyek agresszív viselkedésükkel akadályozzák a bírálat zavartalanságát, és veszélyeztetik a többi kutya és kiállító, vagy a bíró és segítői testi épségét, kizárásra kerülnek. A kizárás tényét ott helyben rá kell vezetni a bírálati lapra.

 

Az olyan támadó vagy félénk viselkedésű kutyák, melyek nem hagyják magukat megtekinteni (esetenként megtapintani) a bíró által, jó minősítésnél jobbat nem kaphatnak.

A kiállító köteles a kutyája által kapott eredményt, minősítést regisztráltatni a származási lap hátoldalán vagy az eb teljesítményfüzetében.

 

9., A bírálatok menete

A bírálatok menete egységesen a következő:
Amennyiben egy bírói körben több fajtát is bírálnak, a kiállítás megkezdése előtt ki kell hirdetni a fajták sorrendjét. A kiállításokon először a kanokat, majd a szukákat bírálják az adott fajtában, osztályok szerint. A bíró a ringtitkáron keresztül felkéri az adott osztály résztvevőit, hogy jelenjenek meg a bírói körben. Amennyiben a résztvevők száma igen magas, a bíró a startszámok szerint több csoportra bonthatja az adott osztályt, így biztosítva a bírálatok zökkenőmentes lefolytatását.
A bíró a kutyákat startszám szerint bírálja el egymás után. A bírálatot a bíró az írnoknak diktálja, mely információk kivétel nélkül rákerülnek a bírálati lapra. A bíró csak a „kitűnő” minősítést kapott egyedeket kéri fel arra, hogy az egyéni bírálat végén jelenjenek meg az összevetésen. A „nagyon jó” és annál gyengébb minősítést kapott kutyák gazdáinak a bírálati lapot a bírálat végén átadja és megköszöni a részvételt. Előfordulhat, hogy a bíró Fiatal osztályban egyáltalán nem ad „kitűnő” minősítést. Ebben az esetben a „nagyon jó” minősítést kapott egyedeket rangsorolja. A HPJ címet csak kitűnő minősítésű kutya kaphatja meg.
Az összevetés során a bíró az adott osztály győztesét és a helyezetteket választja ki a kitűnő minősítést kapott egyedek közül. Az összevetés végén a bírálati lapot átadja a kutyák tulajdonosainak és megköszöni a részvételt.
Valamennyi osztály lebírálása után a bíró az osztálygyőztes kutyákat visszahívja a ringbe azért, hogy kiválassza közülük a „BOB”(Best Of Breed), azaz a Fajtagyőztes cím nyertesét és a „BOS” (Best of Opposite Sex) azaz a legszebb ellenkező nemű győztes cím  nyertesét, illetve a kiállítás típusától függően más címek is odaítélésre kerülnek.
A bírálatok során a bíró, illetve a tolmács a bírói kör szélén tartózkodók számára érthetően közvetíti a bírálatokat. Az összevetés során ugyancsak a közönség számára hallhatóan indokolja meg a helyezések sorrendjét. Ezzel segíti a fajta iránt érdeklők szakmai fejlődését.

10., A minősítés dokumentálása

A kapott minősítést a bírálattal együtt a bírói ringben működő írnok vezeti rá a bírálati lapra. A minősítések összegzéséül bírálati összesítőt készít. A bírálati összesítő a katalógus szerint felsorolt kutyák neve mellé feljegyzett minősítéseket tartalmazza. A bírálat végén a bíró kézjegyével hitelesíti a bírálati lapot és a bírálati összesítőt.

A bírálati lap egy eredeti és egy másolati példányt tartalmaz. A másolati példány a bírálati összesítővel együtt a HBTK dokumentációs központjába kerül adatfeldolgozás céljából. A dokumentumoknak a HBTK-hoz való eljuttatásáról a rendező szervezetnek kell gondoskodnia.

A bírálati lap eredeti példányát a bíró vagy a ringtitkár átadja a felvezetőnek. A felvezető a bírálati lapon szereplő eredményt köteles bevezettetni a származási lap hátulján található Eredményrovatba vagy a teljesítmény füzetbe a kiállítási irodán. A kiállítási iroda a kiállítási terület központi helyén található, s erről a kiállítás ideje alatt a kiállítók hangosbeszélőn kapnak felvilágosítást. A kiállítási irodán a bírálati lapon szereplő minősítés, cím bejegyzését a kiállítás szervezője által megbízott írnok(ok) végzik. A bejegyzést a kiállítás, a dátum, az osztály és bíró pontos megjelölésével végzik el, s a kiállítást rendező szervezet pecsétlenyomatával hitelesítik.

 

11., Átsorolás

Átsorolás történhet:

a., Amennyiben Champion osztályba történő nevezéskor a tulajdonos nem csatolta a nevezési papírokhoz a Champion bizonyítvány másolatát, a rendező automatikusan Nyílt osztályba sorolja a kutyát.

b., A bíró jogosult a kiállítás megkezdése után a rendező által nem megfelelő osztályba sorolt kutyát a megfelelő osztályba (esetleg fajtába) átsorolni.

c., Amennyiben a rendező a kiállítási katalógus során elírást követ el, a vezető bíró feladata a téves adatok kijavítása után a kutya helyes osztályba való indításának biztosítása. Ez természetesen csak a szükséges dokumentumok (nevezési lap, származási lap, Champion bizonyítvány) egyeztetése után lehetséges.

Az átsorolás tényét minden esetben fel kell tüntetni a bírálati összesítőn és a bírálati lapon.

 

12. Óvás

  • Bírói döntés, minősítés ellen óvni nem lehet
  • óvni  kizárólag alaki hibák (rossz osztályba sorolás, stb.) miatt lehet
  • Az óvás módja: az óvást a kiállítás befejezése előtt legkésőbb egy órával be kell jelenteni az Óvási Bizottságnál. Az ÓB a lehető legrövidebb időn belül eljár az óvás ügyében. Ha munkáját nem tudja a kiállítás befejezéséig lezárni, úgy a kiállítást követő 15 napon belül írásban kell tájékoztatnia az óvást benyújtott felet határozatáról.
  • az ÓB három főből áll: 3 fő a bírók vagy a klub vezetői közül. Az ÓB összetételének szerepelnie kell a kiállítási katalógusban.

 

13., Az FCI rendszerű (CAC cím kiadásával járó) kiállítások osztályai

1., Bébi osztály:
Ebbe az osztályba a 3-6 hónapos kutyák sorolandók. A bírálat során csak leírást kapnak.

2., Kölyök osztály:
Ebbe az osztályba a 6-9 hónapos kutyák sorolhatók. Ettől az osztálytól a kutyák már leírást és minősítést is kapnak a bírálat során, „ígéretes” vagy „nagyon ígéretes” jelzővel. Ezek jelzése a fehér szalag vagy kártya.

3., Fiatal osztály:
9-18 hónapos korig. Helyezések és címek ettől az osztálytól kerülnek kiosztásra. Több „kitűnő” minősítés esetén a bíró besorolja a kutyákat I-IV. helyig. A „kitűnő I.” minősítésű kutya megkaphatja a HPJ címet, amelyhez kék-fehér szalag vagy kártya és HPJ-kártya jár.

4., Növendék osztály:
15-24 hónapos korig. Több „kitűnő” minősítés esetén a bíró besorolja a kutyákat I-IV. helyig. A „kitűnő I.” minősítésű megkaphatja a CAC címet, amelyhez piros-fehér-zöld szalag vagy kártya és CAC-kártya jár. A „kitűnő II.” minősítésű kutya ekkor megkaphatja a Res. CAC (Reserve CAC) címet, Res. CAC-kártyával.

 

5., Nyílt osztály:
15 hónapos kortól. Több „kitűnő” minősítés esetén a bíró besorolja a kutyákat I-IV. helyig. A „kitűnő I.” minősítésű megkaphatja a CAC címet, amelyhez piros-fehér-zöld szalag vagy kártya és CAC-kártya jár. A „kitűnő II.” minősítésű kutya ekkor megkaphatja a Res. CAC címet, Res. CAC-kártyával.

6., Champion osztály:
Ebbe az osztályba kizárólag Nemzeti, vagy Nemzetközi Champion címet elért kutyák indulhatnak.

Több „kitűnő” minősítés esetén a bíró besorolja a kutyákat I-IV. helyig. A „kitűnő I.” minősítésű megkaphatja a Champion CAC címet, amelyhez piros-fehér-zöld szalag vagy kártya és Champion CAC-kártya jár. A ”kitűnő II.” minősítésű kutya ekkor megkaphatja a Res.CAC címet, Res. CAC-kártyával.

7., Veterán osztály:
8 éves kortól. Több „kitűnő” minősítés esetén a bíró besorolja a kutyákat I-IV. helyig. A „kitűnő I.” minősítésű megkaphatja a Veterán CAC címet, amelyhez piros-fehér-zöld szalag és Veterán CAC kártya jár. A kitűnő II. minősítésű kutya ekkor megkaphatja a Res. CAC címet Res. CAC-kártyával.

 

14., A kiállításokon elérhető minősítések és címek

1., Az egyes osztályokban elérhető minősítések:
 
kitűnő: ezt a minősítést azok a kutyák kapják, amelyek megközelítik a standardban foglalt ideálképet. Rendelkezhetnek ugyan néhány kisebb hibával, de jó tulajdonságaik feledtetik azokat. Határozott viselkedésűek, látványos mozgásúak, egészséges állapotúak. Ők alkotják a mezőny és a tenyésztendő állomány elitjét.
A kitűnő minősítés jele a kék szalag vagy kártya.

nagyon jó: ezt a minősítést azok a kutyák kapják, akik rendelkeznek fajtájuk tipikus jegyeivel. Náluk már több, nem anatómiai jellegű vagy morfológiai hiba is előfordul, de a kívánatos tulajdonságok vannak többségben. Ezzel a minősítéssel még tenyésztésbe vehetők a kutyák.
A nagyon jó minősítés jele a piros szalag vagy kártya.

jó: az ilyen kutya magán viseli fajtájának tipikus jegyeit, de néhány nem leplezhető hibája is van. Az ilyen és ennél gyengébb minősítésű ebek tenyésztésbe vétele nem ajánlott.
A jó minősítés jele a sárga szalag vagy kártya.

megfelelő: az ilyen kutya megfelel ugyan a legalapvetőbb fajtajegyeknek, de korántsem mutatja a tenyésztés során kívánatos tulajdonságokat.
A megfelelő minősítés jele a zöld szalag vagy kártya.

nem megfelelő: az ilyen kutya csak nevében emlékeztet fajtájára. Komoly eltéréseket mutat a standardban foglaltaktól, és súlyos hibái vannak (az FCI kiállításain nem kerül kiosztásra, így szalaggal sem jutalmazzák).

 

2., Az egyes osztályokban nyerhető címek:

  • HPJ (Hungária Príma Junior) a fiatal osztály nyertese kaphatja kitűnő minősítés estén.

 

  • CAC (Nemzeti Champion várományos) növendék, nyílt champion és veterán osztály győztese kaphatja
  • Ezen címek odaítélése nem kötelező, amennyiben a felvonultatott egyedek minősége nem éri el a kívánatos szintet.
  • Reserve (Res.) CAC a növendék, nyílt,  champion és veterán osztály második helyezettje kapja, amennyiben a CAC cím kiadásra került

 

  • BOB (Best of Breed, azaz Fajtagyőztes) az osztálygyőztes kutyák közül kerül kiválasztásra
  • BOS ( Best of Opposite Sex azaz a legszebb  ellenkező nemű  kutya) az osztály győztes kutyák közül kerül kiválasztásra

 

  • BIS (Best in Show) a kiállítás legszebb kutyája kapja a BOB címet nyert kutyák közül.
  • Res. BIS a második helyezett kapja

 

  • Fiatal Klubgyőztes az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő CAC klubkiállítás Fiatal osztályának győztese kapja nemenként a HPJ cím mellett. Az évszámot fel kell tüntetni.
  • Klubgyőztes az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő CAC klubkiállítás növendék, nyílt és Champion osztályának CAC győztesei közül kiválasztott kutya kapja nemenként. Az évszámot fel kell tüntetni.

 

A klubkiállításokon a HBTK elnökségének jóváhagyásával különdíjak is felajánlásra kerülhetnek, pl.: legfiatalabb kutya és felvezető megjutalmazása, Fiatal Felvezetők Versenye, stb.

A kiállításon kívül nyerhető címeket a Szövetség Kiállítási Szabályzata tartalmazza.

 

15., A nem FCI rendszerű (CAC cím kiadása nélküli) kiállításokról

Ezek a kiállítások (Trophy, CC) az angolszász országokban szokásos, az FCI-étől eltérő szisztémát követik. A fentiekben leírtaktól elsősorban abban különböznek, hogy a nevezési osztályok beosztása általában egy két kiemelt tulajdonságtól függ, pl. szín és nem vagy fejforma vagy mozgás, stb. (Trophy), illetve egy kutya több osztályba is nevezhető (CC). Akárcsak a normál klubkiállítás, ezek is évente egyszer kerülhetnek megrendezésre.

Miután ezek az FCI gyakorlatában nem szereplő kiállítások, így az itt nyerhető címeket az FCI nem ismeri el. Az itt kapott győztes eredmények nem játszanak szerepet sem a Junior, sem pedig a Nemzeti Championátus megszerzésében. Éppen ezért egyeztetés szükséges az FCI-tagságú Szövetséggel ezek meghonosítását illetően.

 

Trophy-kiállítás

 A nevezni valamilyen FCI, BKC,AKC által elismert fiatal championátus vagy championátus birtokában lehet vagy a kiemelkedő kiállítási teljesítmény miatt a HBTK meghívására.
  Nevezési osztályok:
       Fehér kan
       Színes kan
       Fehér szuka
       Színes szuka
       Speciális összevetések, például: Legszebb fej vagy legjobb mozgás, stb.

 

  • CC-kiállítás

 

A leginkább Nagy-Britanniában elterjedt CC-kiállítások átvétele és rendezése egyenlőre kísérleti jelleggel történne. A bevezetés előtt további egyeztetések szükségesek.

Az FCI-rendszerű kiállításoktól való legjellemzőbb eltérése abban áll, hogy egy kutya egyetlen kiállításon belül több osztályba is nevezhető. Az osztályok felállítása természetesen itt is elsősorban a nemek és korosztályok alapján kerületek felállításra. Azonban szerepet játszanak a korábban esetlegesen elért eredmények is, nemcsak a Champion osztályban. Így létezik külön kategória az egy korábbi kiállításon már legalább egy győztes címet nyert kutyáknak, vagy azoknak, melyeknek a Champion cím eléréséhez még egy győzelmet kell elérniük.

 

Egyéb kiállítások

Emlékkiállítás (Memorial) 
Ausztriában minden második évben megrendezik a Hauck Memorial speciálkiállítást (Emil Hauck osztrák állatorvos, neves bullterrier tenyésztő volt). Ez a bullterrierek egyik legrangosabb európai seregszemléje. Minden egyes Memorial-on száznál is több kutya vetélkedik a rendkívül rangos általában angol bírói gárda előtt.

 Ilyen még többek között a Hollandiában évente megrendezett nemzetek tornája.

 

A HBTK tervei között szerepel, hogy egy Memorial kiállítást meghonosítson Magyarországon. Megfelelő szervezéssel, rangos angol bírók meghívással és reprezentatív díjakkal egész Európából idelátogató kiállítók tennék valóban nemzetközivé és színesebbé a minden páratlan évben megrendezett kiállítást.

 

16. Egyéb rendelkezések

A HBTK Kiállítási Szabályzatát a klub elnöksége 2011-08-10-én megtartott ülésén elfogadta. A KSz hatályba lépésének ideje: 2012-01-01.


III/B., Tenyészalkalmassági vizsga szabályzat (TA-vizsga)

 

A TA-vizsga minősítési rendszere az egyed teljes küllemi, karakteri és fizikai teljesítményének lemérését szolgálja. Ebből a célból több lépcsőben, mindenre kiterjedően vizsgálja az adott egyedet. Ezek a részfelmérések teljes képet ad az adott egyed fenotípusáról, anatómiai felépítéséről, idegrendszeréről és egészségi állapotáról. Ezen jellemzők mind a tenyészthetőség legalapvetőbb feltételei, melyek ismeretének hiányában nem lehet felelősen dönteni a tenyészalkalmasság kérdésében. Ha az egyed a feltételrendszer pontjai közül valamelyiken nem tudja teljesíteni a minimálisan elvárt szintet, a tenyésztésből meghatározott időre vagy végleg kizárásra kerül.

 

A HBTK a hivatalos standardok és az anyaországi fajtaklubok állománya szintjének többségében megfelelő populációt kíván kialakítani néhány éven belül. Ezért a TA-vizsga az eddigi érvényben volt meglehetősen könnyen átjárható követelményrendszerhez képest rendkívül szigorú szelekciót valósít meg. Ugyanakkor a HBTK vezetősége tisztában van azzal, hogy egy a Magyarországon eddig bevett gyakorlathoz mérten ennyire újszerű alapokon nyugvó szelekció felkészülést igényel. Míg más nyugat-európai országban évtizedek óta ilyen alapokról végzik a minőségi kutyatenyésztést, addig a hazai tenyésztőknek egy viszonylag rövid időszak áll rendelkezésre felkészülés céljából. Ezt azt jelenti, hogy a TA-vizsga bevezetésének időpontjául – a tenyésztők és kutyatartók teljes körének értesítése után, a felkészüléshez minden szakmai és gyakorlati segítséget megadva – a HBTK 2013. Január elsejét jelöli meg.)

 

A HBTK TA-vizsga szabályzata

1., Általános rendelkezések

A HBTK saját hatáskörében TA-vizsgákat rendez. Ezekre évente többször, a tagság igényei szerint kerül sor az ország különböző részein.
A TA-vizsgák helyéről a rendezvényt legalább 60 nappal megelőzően értesíteni kell a mindenkori magyarországi kynológiai csúcsszervezetet.

2., A részvétel feltételei

A TA-vizsgán csak a HBTK által kiállított vagy a Magyar Eb Törzskönyvben 2013.09.30.-ig regisztrált vagy honosított származási lappal rendelkező kutyák vehetnek részt. A kutyának a TA-vizsga időpontjában idősebbnek kell lennie 12 hónaposnál.
A kiállításon csak egyedi azonosítóval megjelölt ebek vehetnek részt.

3., Nevezési feltételek

A TA-vizsgára csak előre lehet nevezni, azaz helyszíni nevezés nincs. A nevezési határidő, ami a beérkezés dátumát jelenti, a TA-vizsgát megelőző 07. nap. A tulajdonos a nevezési határidőig nevezheti kutyáját. A késve beérkezett nevezéseket a TA-vizsga szervezője nem veszi figyelembe.

A nevezés beadásával, beküldésével a kutyatulajdonos egyidejűleg kötelezettséget vállal a nevezési díj egyidejű befizetésére. A nevezési díj semmilyen körülmények között nem téríthető vissza.
A nevezési díj mértékét a HBTK a kiállítási évet megelőző évben közzéteszi, illetve a nevezési felhíváson feltünteti.

A nevezéshez csatolni kell:

  • a pontosan és olvashatóan kitöltött nevezési lapot
  • a származási lap másolatát
  • a nevezési díj nevezési határidőig történt befizetését igazoló csekkszelvény vagy banki átutalási megbízás fénymásolatát

A kutyatulajdonos a nevezés beküldésével egyidejűleg elfogadja és magára nézve kötelező erejűnek ismeri el a TA-vizsgaszabályzatot, és vállalja az abban foglaltak betartását.

4., Visszaigazolás

A rendező szervezet a határidőig beérkezett szabályszerű nevezéseket beküldő tulajdonost visszaigazolás formájában értesíti. A visszaigazolás tartalmazza a tulajdonos és a kutya adatait.

5., Kizáró feltételek

Nem nevezhető és a TA-vizsgán nem minősíthető beteg, sérült, nyomorék, vagy mesterségesen megváltoztatott külsejű kutya vagy láthatóan vemhes (az 5. héttől), illetve szoptatós szuka.

6., A beléptetés szabályai

A TA-vizsga területére csak benevezett, érvényes állategészségügyi papírokkal rendelkező kutya vihető be a kiállítás megkezdése előtt. A szervezőtől kapott visszaigazolást és az eb oltási könyvét a kutya tulajdonosának belépéskor fel kell mutatnia. Ha ezt nem tudja teljesíteni az ellenőrzéskor, a belépést megtagadják tőle és kutyájától.

 

7., A TA-vizsga területén

A kutyatulajdonos köteles betartani a TA-vizsga kezdési időpontját. Gondoskodnia kell arról, hogy a TA-vizsga kezdete előtt kutyájával együtt belépjen a TA-vizsga területére.
A TA-vizsga területén a kutyát szabadon engedni tilos.  A kutyát felügyelet nélkül magára hagyni csak nagyon indokolt esetben, és csak egészen rövid időre szabad.
A TA-vizsga ideje alatt a TA-vizsga területén és környékén a tulajdonos felelős a kutyája által okozott minden szennyeződés eltakarításáért, és felelős minden néven nevezhető kárért.
Azt a kutyatulajdonost vagy látogatót, aki a TA-vizsgán sportszerűtlen, másokat megbotránkoztató vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, ki kell zárni a további teljesítményvizsgálatból és a TA-vizsga területéről el kell távolítani. Az ilyen személyt, amennyiben a HBTK tagja, fegyelmi eljárás alá kell vonni.

8., A TA-vizsga alatt

A kutyatulajdonos felelőssége, hogy kutyájával a TA-vizsga különböző állomásain időben megjelenjen. A TA-vizsga menetéről, a különböző teljesítményvizsgálatok idejéről a TA-vizsga ideje alatt a központi hangosbeszélőn folyamatos tájékoztatás hallható. A ringek környékén a ringtitkár tájékoztatását kell figyelni.
A bírói ringben a teljesítményvizsgálat megkezdését követően csak a bíró, a ringtitkár és az írnok, esetleg a bíró további segítői tartózkodhatnak. Kivételt képez az MEOESz elnöke, a Szövetség Munkabírói Testületének elnöke, a HBTK elnöke, a kiállítás vezető bírója, vagy ezen személyek megbízottja. Ezek a személyek nem avatkozhatnak bele a teljesítményvizsgálat menetébe.
A bírói ringben és annak közvetlen környékén a bíró, és rajta keresztül a ringtitkár tartja fenn a teljesítményvizsgálat zavartalan lefolytatásához szükséges körülményeket. Utasításaikat, kéréseiket a kutyatulajdonosoknak és a látogatóknak tiszteletben kell tartaniuk.
Az olyan kutyák, melyek agresszív viselkedésükkel akadályozzák a teljesítményvizsgálat zavartalanságát, és veszélyeztetik a többi kutya, kutyatulajdonos vagy a bíró és segítői testi épségét, kizárásra kerülnek.
A kutyatulajdonos köteles a kutyája által kapott eredményt, minősítést regisztráltatni a származási lap hátoldalán vagy az eb teljesítményfüzetében.

 

9., A TA-vizsga menete

9/I. Küllemi teljesítmény lemérése

a., Egyedi azonosítás

A küllembíró vagy segítője egyezteti a származási lapon szereplő azonosító adatokat (nem, szín, azonosító szám, tulajdonos személye) az állat jellemzőivel és  mikrochipjének adataival.

b., A tulajdonos bemutatja az eredményes TA-vizsgához szükséges egészségügyi szűrővizsgálatok papír alapú leleteit.
   

  • hallás vizsgálat: megfelelő a B.A.E.R. vizsgálati módszerrel 60 dB hangerejű ingerre adott mindkét fülre „NORMÁL HALLÁS” vagy jobb és bal fülre 100%-osan hall eredmény. A helyszínen hallás görbét bemutatni felesleges, mert ezek elbírálása állatorvosi feladat. Nagyobb hangerővel történő vizsgálat eredménye nem elfogadható.
  • Örökletes szívbetegség (mitralis dysplasia és aorta stenosis) ultrahangos vizsgálat: megfelelő a „szíven örökletes elváltozás nem található” állatorvosi vélemény.
  • Örökletes vesebetegség vizsgálata (ultrahang + labor) megfelelő: a veséken örökletes elváltozás nem tapasztalható és a vizeletből mért UP/UC arány (fehérje/ kreatinin) 0,5 értékig megfelelő (Si mértékegység szerint).

Ezek a vizsgálatok mind a két fajtára kötelezőek.

  • Primary Lens Luxacion (PLL) DNA (genetikai) vizsgálata: Megfelelő eredmény a mentes (CLEAR) és a hordozó (CARRIER).

       Két mentes szülő utódait nem kell vizsgálni, mert örökletesen mentesek ettől a betegségtől.
      A PLL-DNA teszt eredménye a származási igazoláson felvezetésre kerül.
    Ez a miniatűr bullterrier fajtára kötelező.
Egységes állatorvosi vélemények szerint a tenyésztésbe vételt meghatározó egészségügyi szűrést a kutya betöltött 12 hónapos korától lehet végeztetni. A hallás és a PLL-DNA teszt kivételével ekkortól adható korrekt szakmai vélemény a kutya örökletes betegségektől mentes egészségi állapotáról.

c., Méretek felvétele
      A küllembíró vagy segítője a Szövetség által elfogadott mérőbottal először az állat marmagasságát, majd törzshosszát méri le. Ezután az egyed súlya kerül lemérésre, mérlegeléssel. Az adatok feljegyzésre kerülnek a TA-vizsgalapon.

d., Küllembírálat

A küllembíró – akárcsak a kiállításokon – részletesen, minden testtájra kiterjedően leírja és értékeli az állat küllemét. A kiállításokon szokásos módon összességében is minősíti azt, de természetesen nem végez besorolást.

A TA-vizsga végén csak a legalább “nagyon jó” minősítésű egyedek kaphatnak “tenyészthető” minősítést. Az ennél gyengébb eredményt elért egyedek a TA-vizsga további részéről “nem tenyészthető” minősítéssel kizárásra kerülnek.

 

9/II. Karakteri teljesítmény lemérése

A., Az alapvető természetes magatartásformák tesztje (ATMT)

A teszt célja, hogy a tenyésztésre kijelölt állományból kiszűrje a nem természetes magatartásformákat (félénkség, túlzott agresszivitás) mutató egyedeket. Ezt olyan helyzetek imitálásával teszi, amelyek a mindennapi életben bármikor előfordulhatnak. A teszt így a biztonságosan tartható kutyákat választja el az emberre esetleg veszélyessé váló egyedektől.

A/a., Közömbösség:
A bírói körben tevékenykedő emberekkel kapcsolatban a kutyának a fajta jellegnek megfelelően nyugodtan és közömbösen kell viselkednie. Az idegenek felé irányuló barátkozási szándék, örömmegnyilvánulás teljesen természetes reakció részéről. Ellenben kizárandó a további teljesítményvizsgálatból a semleges idegenek irányában agresszíven fellépő kutya, amelyik még gazdája fegyelmező parancsára is további támadó szándékot mutat.
 A TA-vizsga ezen részén csak a kívánalmak szerint viselkedő, azaz közömbös vagy barátságos egyedek kapnak “megfelelt” minősítést. A kizárásra került ebek “nem felelt meg” minősítést kapnak, amely mellé fel kell tüntetni a minősítés okát. A TA-vizsga szempontjából ők “nem tenyészthető” minősítést kapnak.

A/b., Barátságosság:
A bírói körben álló kutyához egy ismeretlen személy közelít lassú és nyugodt mozgással, de nyilvánvaló barátkozási szándékkal. A tulajdonossal váltott néhány mondat után fizikai kontaktust keres a kutyával. A kutyának ezt a barátkozási szándékot örömmel kell viszonoznia. Elfogadható még a teljesen közömbösen viselkedő kutya is. Ellenben az agresszíven reagáló vagy félénken elhúzódó egyedeket ki kell zárni.

A minősítés tekintetében az A/a., pontban leírtak szerint kell eljárni.

A/c., Kiegyensúlyozottság:
A bírói körben álló kutya előtt vagy  mögött a bírói körben tartózkodók közül egy ember hirtelen egy-egy normál, vagyis a mindennapi életben előforduló zajhatást kelt (köhög, tüsszent, tapsol, megcsörgeti kulcscsomóját). Az összesen 3 zajhatás között egységesen kb. 30-40 másodperc telik el.

Az értékelés és minősítés tekintetében az előző pontokban foglaltak szerint kell eljárni.

Azok az egyedek, melyek az A/a-c., pontok mindegyikében “megfelelt” minősítést kaptak, megkapják az “ATMT-én megfelelt” minősítést.

 

9/III. Fizikai teljesítmény lemérése

A fizikai teljesítmény lemérésének célja az állatok állóképességének vizsgálata. Bár a küllembírálatok alatt is meg kell tenniük néhány kört futva, ez azonban csak a mozgás megítélésének szempontjából, azaz esztétikai szempontból játszik szerepet minősítésükben.
A bírói ringben a kutyáknak felvezetőikkel együtt libasorban, egymástól 2-3 méternyi távolságot tartva kell körbefutniuk, olyan tempóban, hogy az állatok ügessenek. Ne csapjanak át vágtázásba, de ne is poroszkáljanak. Ebben az előírt tempóban kell folyamatosan haladniuk 3 percig. Az időt az írnok méri órával.

A folyamatosan ügető, az előírt intervallumot teljesítő egyedek “megfelelt” minősítést kapnak. “Nem felelt meg” minősítést kapnak a túlságosan elfáradó, összeeső, tartósan poroszkálva vagy lépésben haladó ebek. A TA-vizsga szempontjából ők “nem tenyészthető” minősítést kapnak.

9/IV. Értékelés

Az I. pontban “nagyon jó” és “kitűnő”, a II./A/a-c. pontokban, valamint a III. pontban “megfelelt” minősítést kapott egyedek a TA-vizsga végén “tenyészthető” minősítést kapnak. 

 

9/V. A minősítés dokumentálása

A kapott minősítést a küllembírálattal együtt a bírói ringben működő írnok vezeti rá az egy eredeti és egy másolati példányt tartalmazó TA-vizsgalap erre kijelölt részére. A bírálat végén a bíró kézjegyével hitelesíti a TA-vizsgalap vonatkozó részét.

A karakteri teljesítmény lemérése során kapott minősítéseket a teljesítménybíró mellett működő írnok vezeti rá a TA-vizsgalap erre kijelölt részére. A teljesítménybíró is kézjegyével hitelesíti a TA-vizsgalap vonatkozó részét.

A fizikai teljesítmény lemérése során kapott minősítéseket a teljesítménybíró mellett működő írnok vezeti rá a TA-vizsgalap erre kijelölt részére. A teljesítménybíró is kézjegyével hitelesíti a TA-vizsgalap vonatkozó részét.

Az értékelés során kiadott tenyészminősítéseket a TA-vizsga vezető bírója mellett működő írnok vezeti rá a TA-vizsgalapra. A vezetőbíró kézjegyével hitelesíti a TA-vizsgalapot és a TA-vizsgalapok alapján készült összesítőt. A TA-vizsgalap eredeti példányát és az összesítőt a rendező szervezet eljuttatja a HBTK dokumentációs központjába adatfeldolgozás céljából.

A TA-vizsgalap másolati példányát a TA-vizsga szervezője, vagy annak képviselője átadja a felvezetőnek. A vizsgán sikeres kutya tulajdonosa később postán egy a HBTK központi irodája által kiállított vizsgabizonyítványt is kap. A TA-vizsgalapon szereplő eredményt az írnok bevezeti a származási lap hátulján található Eredményrovatba. A bejegyzést a TA-vizsga szervezője aláírásával és bélyegzőlenyomattal hitelesíti.

9/VI. A TA-vizsga megismétlése

A “nem tenyészthető” minősítést kapott egyed a sikertelen TA-vizsgától számított 6 hónap leteltével újra próbálkozhat a soron következő TA-vizsgán. A TA-vizsga csak kétszer ismételhető meg.

A kétszeri sikertelen ismétlést követően az egyed a tenyésztésből végleg kizárásra kerül. A tenyésztésből való végleges kizárás további következményeiről a Törzskönyvi Szabályzat rendelkezik.

9/VII. Záró rendelkezések

A TA-vizsgaszabályzatot a HBTK elnöksége  2011.08.10.-én megtartott ülésén elfogadta. A TA-vizsgaszabályzat 2012.01.01-én lép életbe.

 


III./C., Egyéb teljesítményvizsgálati módok

A teljesítményvizsgálat a kiállítások és a TA-vizsga mellett egyéb módon is történhet. Ezek a különböző munkavizsgák és próbák.
Ilyenek:

  • IPO és Schutzhund-rendszerű vizsgák I-III. fokozatban
  • a BH-(kísérőkutya) vizsga
  • az AD (kitartás)-teszt
  • stb.

A fenti fokozatok megszerzése a HBTK Törzskönyvezési Szabályzata alapján egyelőre nem bírnak befolyással az egyedek tenyész alkalmasságának eldöntésénél. Azonban roppant hasznosak, mivel megmutatja a HBTK által gondozott fajták idegrendszeri és fizikai alkalmasságát a munkakutyaként való használhatóság tekintetében.

 

III/D., A HBTK Törzskönyvezési Szabályzatának hatályba lépése előtt szerzett teljesítményvizsgálati eredmények figyelembevétele

 

A HBTK Törzskönyvezési Szabályzatának értelmében csak a HBTK TA-vizsgán “tenyészthető” minősítést szerzett egyedek kerülhetnek tenyésztésre, azaz csak az ilyen egyedek utódai kerülhetnek törzskönyvezésre. Ily módon a korábban már tenyésztésbe fogott kutyáknak is meg kell felelniük a TA-vizsga követelményeinek, amennyiben tulajdonosaik a továbbiakban is tenyésztésre kívánják őket használni.

 

 

 

 III/E., A külföldről importált egyedek másik országban szerzett teljesítményvizsgálati eredmények figyelembevétele

 

Az importált egyedet magyarországi tulajdonosa köteles haladéktalanul honosíttatni. Ez azt jelenti, hogy az importált eb származási országában az AKC, BKC és FCI-tagszervezetek által kiállított származási lap alapján az egyed regisztrálásra kerül a HBTK Törzskönyvében. Más szervezettől származó származási lapot a HBTK nem vesz figyelembe.
Ha az importált egyed tenyész minősítéssel rendelkezik, megfelelő dokumentálás után ( bírálati lap, egészségügyi szűrések) magyar országon tenyésztésbe vehető.

 

IV. A HBTK  Tenyésztési Szabályzata

 

1., A HBTK az általa gondozott fajták anyaországai szintjén történő szakszerű és felelős tenyésztése, a fajták továbbnemesítése céljából Tenyésztési Szabályzatot léptet életbe.

2., A Tenyésztési Szabályzat kiterjed Magyarországon minden természetes és jogi személy és jogi személyiségű társaságra aki bull terrier vagy miniatűr bull terrier almot valósít meg.

3., A tenyésztésbe vétel általános szabályai:

  • Csak jó tenyészkondíciójú, egészséges, örökletes betegségektől mentes kutyával lehet almot megvalósítani
  • Csak egyedileg megjelölt (mikrochip), azonosítható kutyával lehet tenyészteni
  • A HBTK által kiadott vagy általa elismert származási lappal rendelkező kutyák utódai kerülnek regisztrálásra
  • A HBTK TA-vizsgján „tenyészthető” minősítést szerzett ( kivétel a külföldi tulajdonú, elismert eredményekkel rendelkező egyedek), ebek utódai kerülnek regisztrálásra.
  • Tenyésztésbe vétel előtt a kutyát a HBTK valamelyik Klub- vagy Speciál CAC kiállításán fiatal, növendék, nyílt vagy champion osztályban bemutatni kötelező. Ezekben az osztályokban a tenyésztéshez elfogadható minimum értékelés a Nagyon jó cím.
  • A 9/I./b pontban felsorolt örökletes betegségektől mentesség
  • A tenyésztésbe vétel alsó korhatára kanoknál betöltött 12 hónapos kor.
  • A tenyésztésbe vétel alsó korhatára szukáknál betöltött 18 hónapos kor.
  • A szukáknak 2 évente három alom törzskönyvezése lehetséges,
  • Egy szukától maximum nyolc alom kerülhet törzskönyvezésre.
  • Szukáknál a tenyésztésben tartás felső korhatára betöltött 8 év.
  • Kanoknál a tenyésztésben tartás felső korhatára betöltött 10 év.
  • A korhatároknál a születés napja a mérvadó.
  • Az almonként törzskönyvezhető kiskutyák létszáma nem limitált.
  • A szuka életében felnevelhető kölykök száma nem limitált.
  • HBTK a beltenyésztés útján, azaz teljes testvérek, szülő-utód keresztezéséből született egyedeket nem törzskönyvezi.
  • Import vagy ideiglenes jelleggel Magyarországon tartózkodó kutyák tenyésztésbe vételéhez a HBTK TA-vizsgáján elért „tenyészthető” minősítés szükséges
  • Felnőtten importált kutyák még ha champion címük van is, csak HBTK TA-vizsgán kapott „tenyészthető” cím és megfelelő egészségügyi szűrési eredményekkel vehető tenyésztésbe
  • Külföldi fedeztetésnél az adott ország tenyésztési szabályai a mérvadóak, de a negatív egészségügyi szűrési eredményektől ebben az esetben sem lehet eltekinteni
  • Egy szukát egy tüzelési ciklus alatt csak egy kannal szabad pároztatni. Ettől eltérő illetve vitás esetekben a szuka tulajdonos költségére DNS vizsgálatot kell végeztetni az apaság megállapítására. A vizsgálathoz a mintavételt csak állatorvos végezheti, aki felel a mintaadó kutyák azonosításáért.
  • Hűtött sperma használatánál csatolni kell a kitöltött fedeztetési igazolást, a kan kutya egészségügyi szűréseinek eredményeit és a spermát levevő állatorvos igazolását a spermát adó kan kutya azonosításáról. A mesterséges

megtermékenyítést végző állatorvos igazolását a beavatkozás elvégzéséről és a szuka azonosításáról

  • Ha a kan kutya lakóhelye FCI tagországban van akkor rendelkeznie kell FCI által elismert származási lappal.
  • Ha a kan kutya lakóhelye nem FCI tagország úgy a HBTK csak az AKC és a BKC által kiállított származási lapokat fogadja el

4.,A Tenyésztési Szabályzat be nem tartása a következő szankciókkal jár.

 Amennyiben a szülők vagy szülő a fenti pontok bármelyikének nem felelnek meg, az utódok nem törzskönyvezhetőek.
      Amennyiben bebizonyosodik, hogy a regisztrált kiskutyák nem a bejelentett szülőpártól származnak, úgy a származási igazolásaik visszavonásra és megsemmisítésre kerülnek. Ezekre a kiskutyákra új szülők megnevezésével származási igazolás nem adható ki. A tenyésztő ellen eljárás indítandó.
Ismétlődés esetén a tag a HBTK-ból kizárandó

5., Jelen Szabályzat életbe lépése után a HBTK regisztrálásra csak a fenti rendelkezéseknek megfelelően tenyésztett utódok kerülhetnek, és általa kiállított származási igazolást is csak ezek az egyedek kaphatnak.

6., A Tenyésztési Szabályzat rendelkezései alól felmentés nem adható.

 A HBTK Tenyésztési Szabályzatát a HBTK elnöksége 2011.08.10.-én megtartott ülésén elfogadta.
Jelen Szabályzat 2012. 01. 01-én lép életbe.


V. A  HBTK Törzskönyvi Szabályzata

1., A HBTK Ebtörzskönyve

A HBTK Ebtörzskönyvét a HBTK azért vezeti, hogy a klub által gondozott fajták (bullterrier, miniatűr bullterrier ) egyedeinek tenyésztési, teljesítményvizsgálati és minősítési dokumentálása a nevezett fajták anyaországi fajtaklubjai és az FCI előírásainak megfelelően történjen. Ezen fajták számára Magyarországon kizárólag a HBTK jogosult Törzskönyv vezetésére.

A HBTK Ebtörzskönyvének vezetése a HBTK mindenkori székhelyén, a törzskönyvvezetési felelős és a szerződéses munkatársai által történik.

 

2., A HBTK Eb törzskönyvének formája

A HBTK Eb törzskönyvének vezetése számítógépes nyilvántartás formájában történik. Az adathordozók egyeztetése a számítógépes nyilvántartás esetében minden adatváltozásnál történik.
Az adatváltozás hitelesítése mindenkor a törzskönyvvezetési felelős feladata. Az évenkénti hitelesítést a klub elnöke és a tenyésztésvezető végzi el.

 

3., A HBTK Eb törzskönyvének szerkezete

A HBTK Eb törzskönyve a fajtánkénti megoszlás alapján kettő kötetből áll.
Ezek :
I., Angol bull terrier kötet
II., Miniatűr bull terrier kötet

 

4., A HBTK Eb törzskönyvének tartalma

A HBTK Eb törzskönyve tartalmazza az eb :

  • tenyésztőjének adatait ( nevét, címét )
  • mindenkori tulajdonosának adatait ( nevét, címét )
  • születési időpontját
  • nevét, ivarát, színét és jegyeit, egyedi azonosítójának megjelölését, számát, kódját
  • szüleinek, nagyszüleinek, dédszüleinek és ükszüleinek nevét, színét és jegyeit, egyedi azonosítójának számát, valamennyi teljesítményvizsgálati eredményét
  • összes teljesítményvizsgálati eredményét
  • a kiadott tenyészigazolások megnevezését és dátumát
  • a klub által regisztrált valamennyi utódjának összes teljesítményvizsgálati eredményét.
  • a tenyésztésből való kiesés, kizárás időpontját és okát

5., A HBTK Eb törzskönyvének Főtörzskönyvi Része

A HBTK Eb törzskönyvének kötetei kizárólag főrészt tartalmaznak, mivel a klub a tenyészcél érdekében tenyészminősítéssel nem rendelkező illetve bizonytalan származású  egyedek tenyésztésbe vételét nem engedélyezi. Ugyanígy nem kerülhetnek tenyészminősítésre és a törzskönyvbe való bejegyzésre olyan egyedek és azok utódai, melyek esetében legalább három generációig visszamenőleg nem ismert és hitelt érdemlően nem igazolt az ősök kiléte. A HBTK hitelt érdemlő okiratként kizárólag az AKC, BKC, vagy FCI-tagszervezetek által kiállított származási igazolást fogadja el.

 

6., A törzskönyvbe való bejegyzés feltételei

Az utódok Törzskönyvbe való bejegyzésekor be kell tartani a következőket :

  • az elismert tenyésztőre vonatkozó előírások. Ezek az előírások minden bull terrier almot megvalósító személyre vonatkoznak.
  • a Tenyésztési Szabályzat előírásai
  • a tenyésztési dokumentációra vonatkozó előírások
  • az alombejelentésre vonatkozó előírások
  • az alomellenőrzésre vonatkozó előírások
  • az adategyeztetésre és feldolgozásra vonatkozó előírások
  • olyan bull terrierek vagy miniatűr bull terrierek akiknek a szülei a HBTK tenyészengedélyét nem szerezték meg és ezért külföldön lettek tenyésztésbe állítva a HBTK törzskönyvébe nem vehetők fel

6/a., Az elismert tenyésztőre vonatkozó előírások

 Elismert tenyésztővé az válhat, aki a HBTK tagja, vállalja a HBTK TAEK-ban és HBTK ETEK-ben ( lásd a VI/1-2. Sz. mellékletet ) foglaltak betartását, és elismert tenyésztőként regisztráltatja magát a HBTK központi irodájánál.
Ennek formája : nyilatkozat a fentiek vállalásáról, és kérelem az elismert tenyésztőként való regisztrálásra. Az elismert tenyésztőnek kennelnévvel kell rendelkeznie.
Az elismert tenyésztő státus egyénre szól, másra át nem ruházható. Megszűnése lehetséges egyéni kérelem alapján, a tenyésztő elhalálozása okán, illetve a HBTK TAEK és a HBTK ETEK pontjainak megszegése miatt, a HBTK Etikai Bizottságának döntése alapján.

6/b., A Tenyésztési Szabályzat előírásai

( Lásd IV. sz. melléklet )

6/c., A tenyésztési dokumentációra vonatkozó előírások

6/c/I. A tenyésztési dokumentáció részei

 

I/I. A tenyésztő részéről :

1., Fedeztetési igazolás : a pároztatás időpontját, a párosított egyedek és tulajdonosaik adatait tartalmazza. A fedeztetési igazolást két példányban kell kitölteni, s mindkét kutyatulajdonosnak aláírásával kell hitelesítenie.

2., Alombejelentő : az utódok születésének időpontját, valamint a két szülő és tulajdonosaik adatait tartalmazza. Az alombejelentőn külön-külön fel kell tüntetni a kiskutyák nemét, színét, jegyeit. Az alombejelentőt is két példányban kell kitölteni, de csak a tenyésztőnek kell aláírásával hitelesítenie.

3., A szülők származási lapja : a származás igazolását szolgálja a fedeztetési igazolás mellékleteként, illetve az adatok egyeztetésében.

4., A szülők Eredményfüzete : a szülők összes teljesítményvizsgálati eredményét tartalmazva segíti  a központi adattárban szereplő adatok egyeztetését.

   5., Kennelnév igazolás : A kennelnév kiváltásáról a tenyésztő igazolást kap. Ez tartalmazza a tenyésztő adatait, a pontos kennelnevet, és a kennelnév kódját.  Kiváltása egyszeri díjköteles. A választott kennelnevet a mindenkori magyarországi kynológiai csúcsszervezet ( MEOESZ ) nemzetközileg védetté teszi az FCI szervezetnél. Ezért a kennelnévnek mind írott mind kiejtett formájában különböznie kell a már nemzetközileg védett kennelnevektől. A kennelnév az FCI szabályok értelmében nem átruházható, kivéve a családtagok közötti örökösödést. Ugyanazt a kennelnevet a tulajdonos halála után az utolsó bejelentett alomtól számított 10. év december 31.-e után lehet újra engedélyezni.

 

7., Tagsági igazolvány : igazolja, hogy a tenyésztő a HBTK tagja.

 

8., A törzskönyvezés költségeinek befizetését igazoló csekkszelvény : igazolja, hogy a tenyésztő befizette a klub részére a törzskönyvezés költségeit.

Az adott évre szóló tagsági díjat a megelőző év december 31-ig kell befizetni a klub pénztárában vagy postai csekken. Ilyen csekket a regisztrált tagok minden év végéig automatikusan, a belépni szándékozók pedig kérésre kapnak.

Az 1-2., pontokban szereplő dokumentumok kivételével a tenyésztőnek másolat formájában kell biztosítania a tenyésztési dokumentáció részeit a központi iroda illetve az alomellenőr részére.

 

I/II. A HBTK részéről :

1., Alomellenőrzési jegyzőkönyv : tenyésztési felelős megbízottja alomellenőrként tölti ki az alom helyszíni megtekintése után. Melléklete a fedeztetési igazolás és az alombejelentő egy-egy példánya.

 

6/d., Az alombejelentésre vonatkozó előírások

 

 A szaporulat bejelentése : a tenyésztő az ellést követően legkésőbb 15 nappal az Alombejelentő és az 6/b/I. 3-8. Pontjaiban szereplő dokumentumok beküldésével bejelenti a szaporulatot a tenyésztésvezetőnek. Az adatok egyeztetése és a dokumentumok értékelése után a tenyésztésvezető ENGEDÉLYEZI vagy NEM ENGEDÉLYEZI a törzskönyvek elkészítését a központi irodának. Engedélyezéssel egyidejűleg értesíti az alomellenőrt. Számára másolatban biztosítja a fedeztetési igazolást és alombejelentőt.

 

6/e., Az alomellenőrzésre vonatkozó előírások

1., Az alomellenőrzés végrehajtása : az alomellenőr a központi iroda értesítését követően azonnal ( telefon vagy levél formájában ) felveszi a kapcsolatot a tenyésztővel. Megállapodnak az ellenőrzés időpontjában, melynek javasolt időpontja a 4-5 hetes életkor.

A megbeszélt időpontban az alomellenőr megtekinti az anyaállatot és az utódokat. A Fedeztetési igazolás és Alombejelentő tenyésztőnél lévő eredeti példányait összeveti a nála lévő másolati példányokkal. Egyezteti a fedeztetés időpontját az ellésével, megbecsüli a kiskutyák életkorát. Az utódokat egyenként beazonosítja az egyedi megjelölés ( mikrochip ), a  nem és szín, jegyek tekintetében.

Amennyiben az alomellenőr a felsoroltakat rendben találja az Alomellenőrzési Jegyzőkönyvben  „Törzskönyvezésre alkalmas”  bejegyzést tesz.

Valamennyi észrevételét regisztrálja az Alomellenőrzési Jegyzőkönyvben, különös tekintettel a kutyák állapotára, az elhelyezés körülményeire. Az Alomellenőrzési Jegyzőkönyvet saját kezűleg aláírja, majd aláíratja a tenyésztővel. Az ellenőrzést követően az alomellenőr a Jegyzőkönyvet a Fedeztetési igazolással és az Alombejelentővel együtt eljuttatja a központi irodához.

 

6/f., Az adategyeztetésre és feldolgozásra vonatkozó előírások

1., Adategyeztetés : a központi iroda a tenyésztőtől kapott adatokat összeveti az Alomellenőrzési Jegyzőkönyv és a központi nyilvántartás adataival. A bejegyzést meg kell tagadni, ha :

  • a dokumentumok hiányosak
  • az adatok között eltérés mutatkozik
  • a szülő(k) nem teljesíti(k) a tenyésztésbe vétel szabályait
  • az Alomellenőrzési Jegyzőkönyvben az alomellenőr ezt javasolja
  • az alomellenőrzés meghiúsul a tenyésztő hibájából ( pl. lehetetlen a tenyésztővel a kapcsolat teremtés, illetve megtagadja az együttműködést, stb. )

Amennyiben a fenti körülmények bármelyike fennáll, a bejegyzést meg kell tagadni. Egyidejűleg a tenyésztőt fel kell szólítani hiánypótlásra, pontosításra. Ha az adatok nyilvánvaló manipulálásának gyanúja fennáll, vagy az alomellenőr kifogásokat emelt a tartási, stb. körülmények ellen, a Fegyelmi Bizottságot és az Etikai Bizottságot bevonva az ügyet ki kell vizsgálni.

2., Adatfeldolgozás : amennyiben a szülők megfelelnek a tenyésztésbe vétel szabályainak, a tenyésztő által közölt adatok mindenben egyeznek, és az alomellenőr is „Törzskönyvezésre alkalmas” minősítéssel élt, az utód(ok) törzskönyvi bejegyzésre kerülnek.

 

7., A származási igazolás kiállítása

 

Amennyiben az utódok bejegyzésre kerültek a HBTK Eb törzskönyvének megfelelő kötetébe, számukra a törzskönyvi adatok alapján Származási igazolás kerül kiállításra.

A Származási igazolást nyilvántartásba kell venni.

A származási igazolás tartalmazza :

  • a HBTK nevét, logóját
  • az Eb törzskönyv és kötetének megnevezését
  • a törzskönyvi bejegyzés sorszámát
  • a kiállítás helyét és dátumát
  • az eb fajtáját
  • az eb nevét, születési dátumát, ivarát, színét és jegyeit
  • az eb törzskönyvi számát
  • az eb egyedi azonosítójának számát, kódját
  • a tenyésztő adatait ( nevét, címét )
  • a mindenkori tulajdonos adatait ( nevét, címét )
  • az eb teljesítményvizsgálati eredményeit
  • a szülők, nagyszülők és ükszülők nevét, színét és jegyeit, törzskönyvi számát, teljesítményvizsgálati eredményeit

 

A Származási igazolást a központi iroda állítja ki a törzskönyvvezető ellenőrzésével. A kiállított származási igazolást a törzskönyvvezető kézjegyével és bélyegzővel hitelesíti.

Származási lap másolata kiállítható az eredeti elvesztése, megrongálódása esetén a tulajdonos kérelme alapján. A másolaton fel kell tüntetni az eredeti példány sorszámát, a kiállítás dátumát és a kiállítás okát. A másolatra ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint az eredeti Származási igazolásra.

Származási igazolás visszavonható, ha a tenyésztési információ hitelességét illetően visszamenőleg kétely merült fel.

 

9., Adatváltozás

A HBTK Eb törzskönyvének és a származási igazolás adatainak megváltozása a következők miatt következhet be :

  • az eb elhullása
  • a tulajdonos adatainak megváltozása

A fentiek bejelentése a tulajdonos kötelessége. A bejelentés és a szükséges csatolandó dokumentumok ( a tulajdonos nyilatkozata a változás alapjának valós voltáról, adásvételi szerződés illetve az előző tulajdonos nyilatkozata az eb eladásáról, ajándékozásáról ) alapján a HBTK központi irodája elvégzi a szükséges adatmódosítást a nyilvántartásokban.

Az adatváltoztatás díjköteles. A díj befizetéséről szóló csekkszelvény másolata a csatolandó dokumentumok része.

 

10., Honosítás

Amennyiben a HBTK tagja egy külföldön vásárolt vagy ajándékba kapott egyedet Magyarországon hivatalosan tenyészteni vagy a HBTK illetve a magyarországi Kynológiai Csúcsszervezet által rendezett kiállításra nevezni kíván, honosíttatnia kell a HBTK-nál. A honosítás alapja minden esetben az egyed származási országában FCI, AKC vagy BKC tagszervezet által kiállított származási igazolás.

A honosítás az importált eb eredeti törzskönyvére tett bejegyzéssel történik. A bejegyzés tartalmazza a soron következő törzskönyvi számot, az adott év számának második felét és a „H”  mint honosított megjelölést. A HBTK Eb törzskönyvének megfelelő kötetében is így kerül regisztrálásra.

 

 

11., A származási igazolás kezelése

A kiállított származási igazolásokat a tenyésztő postai úton utánvéttel kapja meg a törzskönyvezéstől.


VI. A HBTK Egyedi megjelölési Szabályzata

 

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26) Kormány rendelet 3. § (2) bekezdése szerint az ebet transzponderrel ( mikrochip) kell megjelölni. Célja, hogy az egyed tartós megjelölésével az bármikor azonosítható legyen

1. A mikrochippet az állatorvos a megjelölendő egyed nyakának bal oldalán a nyak bőre alá ülteti.

2. A mikrochip beültetését a tenyésztő által választott állatorvos végezheti. Az állatorvos az egyedi megjelölési jegyzőkönyvben leírtak valóság tartalmáért jót áll az ott leírtakat pecsétjével és aláírásával hitelesíti.
A tenyésztő az ebben a jegyzőkönyvben foglaltakat úgyszintén aláírásával hitelesíti.

3. Az  egyedi megjelöléshez a mikrochippet az állatorvos biztosítja.

A mikrochip beültetés díjköteles szolgáltatás. A díját a tenyésztő az állatorvosnak fizeti számla ellenében.

4. A mikrochip beültetés dokumentálása: Az állatorvos egy eredeti és egy másolati példányból álló jegyzőkönyvet készít, melyet aláírat a tenyésztővel is. A tenyésztő ezzel elismeri a mikrochip beültetés elvégzését.

Az tenyésztő a jegyzőkönyv másolati példányát legkésőbb az alomellenőrzés alkalmával átadja az alomellenőrnek aki az alomellenőrzési jegyzőkönyvvel együtt eljuttatja HBTK központi irodájának, ahol a tenyésztési dokumentáció részeként archiválásra kerül.

 

 

Az egyedi megjelölési szabályzatot a HBTK elnöksége 2011.08.10-én megtartott ülésén elfogadta. Jelen szabályzat 2012.01.01-én lép életbe.


VII/1. A HBTK-tagok etikai kódexe (TAEK)

 

A TAEK célja: a klub által gondozott fajták egyedeit tartóknak olyan morális és szakmai útmutatás nyújtása, amely segíti őket a kutyatartás helyes módjának megválasztásában. A TAEK pontjai nemcsak az eb elhelyezésére, táplálására, gondozására és kiképzésére, a kiállításokon való viselkedésre vonatkoznak, de a kutyákkal esetleg nem szimpatizáló környezettel való harmonikus együttélésre is.
A TAEK alapja: a TAEK megszövegezése a kynológia eredményei, a szakszerű állattartás előírásai, a vonatkozó törvények (különös tekintettel az állatok védelméről szólóra), valamint a kulturált viselkedés alapvető szabályai alapján történt.
A TAEK érvénye: a TAEK kiterjed a HBTK valamennyi tagjára. A tagok a klubba való belépésükkor nyilatkozattal kötelezik magukat a TAEK-ben foglaltak maradéktalan betartására.

A TAEK pontjai:

1.,A HBTK tagja tevékenységével segíti az Egyesületét az alapszabályában foglaltak megvalósításában. Nyilatkozataiban és egyéb tevékenységében mindenkor az Egyesület érdekeit képviseli. Népszerűsíti a fajtát és Egyesületét. Szándékos magatartásával nem veszélyezteti az Egyesület céljainak megvalósítását. Betartja az Egyesület alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat. Betartja a hatályos Állatvédelmi Törvény rendelkezéseit.

2., A HBTK tagja kutyáját (kutyáit) a fajta igényeinek megfelelő módon és helyen, kizárólag saját otthonában tartja. Ez kiterjed nemcsak az állat szakszerű elhelyezésére és elszállásolására, de a rendszeres és kielégítő mozgási lehetőség biztosítására is.

3., A HBTK tagja gondoskodik kutyájának szakszerű élelmezéséről. Jó minőségű, megfelelő mennyiségű és a kutya életkorának, speciális igényeinek megfelelő takarmánnyal táplálja. Gondoskodik arról, hogy a nap 24 órájában friss ivóvíz álljon az állat rendelkezésére.

4., A HBTK tagja gondoskodik kutyája egészségének megőrzéséről. Higiénikus körülmények között tartja és rendszeresen sétáltatja. Az évente kötelező védőoltások (1×kombinált, 1×veszettség elleni vakcinázás) és kötelező féreghajtás beadásán túl is ügyel az állat egészségére. Szükség esetén azonnal igénybe vesz állatorvosi felügyeletét is.

5., A HBTK tagja mindent megtesz azért, hogy kutyájának jelleme a fajtára vonatkozó kívánalmak szerint fejlődjön, ezért a lehetősége szerinti legtöbb időt tölti kutyájával. Rendszeresen játszik vele, és igyekszik minél többször megismertetni idegen személyekkel és ebekkel. Gondoskodik az állat képzéséről, legalább az alapvető engedelmességi tudnivalók elsajátításának szintjéig.

6., A HBTK tagja kutyájával saját otthonában és azon kívül úgy bánik, az állattal együtt olyan magatartást tanúsít, hogy másokat ne zavarjon. Kulturált viselkedésükkel mindketten hozzájárulnak a bull-típusú terrierek népszerűsítéséhez.

7., A HBTK tagja igyekszik fokozatosan bővíteni kynológiai, kutyakiképzési ismereteit. Ez a fajtastandard egyre tökéletesebb megismerését, a kapcsolódó anatómiai, etológiai, állategészségügyi és egyéb kapcsolódó szakmai tudás elmélyítését jelenti, melyet önzetlenül megoszt a hozzá forduló érdeklődőkkel is.

8., A HBTK tagja bemutatja kutyáját a klub rendezvényein, és indítja a TA-vizsgán. Így valós, objektív képet kapva kutyájáról dönthet részvételéről a tenyésztésben. Amennyiben az állat súlyos hibákat (anatómiai rendellenesség, jellemhiba, stb.) mutat, és a TA-vizsgán a tenyésztésből végleg kizárják, soha nem használja utódok nemzésére, semmilyen fajtájú vagy keverék kutyával való pároztatásra sem.

9., A HBTK tagja minden kynológiai rendezvényen felelősségteljes és sportszerű magatartást tanúsít. Ügyel a speciális kiállítási és biztonsági szabályok betartására, a rendezvény jó hangulatának kialakítására és megőrzésére. Ennek szellemében tartózkodik a bíróval és ítéletével kapcsolatos véleménynyilvánítástól, kritizálástól. A kutyája által elért eredményt tudomásul veszi, s gratulál a nála jobb helyezést elért versenyzőknek. A kutya által elért eredményt mindig bejegyezteti a teljesítmények regisztrálására szolgáló dokumentumokba (származási lap hátoldala, Eredmény Füzet).

10., A HBTK tagja kutyájával kapcsolatban csak a valós tényeket és eredményeket közli, amikor tenyésztéssel kapcsolatban felvilágosítást ad másik fél részére. Ilyenkor tartózkodik egy harmadik fél és kutyájának becsmérlésétől. Hirdetéseiben kizárólag a valóság közlésére szorítkozik, és tartózkodik az öndicsérettől.

11., A HBTK tagja kutyáját kizárólag kiváló minőségű fajtatiszta utódok létrehozásának reményében, egy másik egészséges és jó idegrendszerű egyeddel pároztatja. Kutyájának tenyésztésbe vétele előtt meggyőződik arról, hogy a másik eb gazdája is azonos elveket vall és azonos céltól vezérelve cselekszik. Ez hazai tenyésztőtárs esetében azt jelenti, hogy ő is a HBTK tagja, kutyája „tenyészthető” minősítést szerzett a TA-vizsgán, és az utódok regisztrálásra kerülnek a HBTK által vezetett törzskönyvben.

12., A HBTK tagja szívén viseli kutyája utódainak sorsát. Igyekszik mindent megtenni azért, hogy a kölykök hozzá hasonlóan gondolkodó, a kutyatartásról azonos nézeteket valló gazdához kerüljenek.

13., A HBTK tagja mindenkor betartja a TAEK-ban foglaltakon túl az alapvető tisztességes és kulturált magatartásra vonatkozó írott és íratlan szabályokat, s ezt elvárja családjának tagjaitól is. Felelősséget vállal a kutyája által okozott esetleges károkért, s másokat is ilyen magatartásra buzdít. 
A TAEK pontjainak megszegése: a TAEK bármely pontjának megszegése esetén az elkövető tag a vétség súlyosságától függően az alábbi következményeket kénytelen vállalni: figyelmeztetés, a tagsági viszony meghatározott időre való felfüggesztése, legvégső esetben a tag klubból való kizárása.

Az illető tag ügyében első fokon a később felállítandó Etikai Bizottság, másodfokon a klub elnöksége, legvégső döntéshozó fórumként pedig a klub Közgyűlése jár el. Az Etikai Bizottságot a Közgyűlés választja, míg működési szabályzatát maga állítja össze.


VII/2. A HBTK elismert tenyésztőinek etikai kódexe (ETEK)

 

Az ETEK célja: a klub által gondozott fajtákat tenyésztőknek olyan morális és szakmai útmutatás nyújtása, amely segíti őket a kutyatenyésztés helyes módjának megválasztásában. Az ETEK pontjai nemcsak a tenyészeb elhelyezésére, táplálására, gondozására, és az utódok világra hozására, gondozására vonatkoznak, de azok értékesítése során tanúsítandó magatartásra is.
Az ETEK alapja: az ETEK megszövegezése a kynológia eredményei, a szakszerű állattartás előírásai, a vonatkozó törvények (különös tekintettel az állatok védelméről szólóra), valamint a kulturált viselkedés alapvető szabályai alapján történt.
Az ETEK érvénye: az ETEK kiterjed a HBTK valamennyi elismert tenyésztőként regisztrált tagjára. Ezen tagok elismert tenyésztőként való regisztrálásuk kérvényezésekor nyilatkozattal kötelezik magukat az ETEK-ben foglaltak maradéktalan betartására.

Az ETEK pontjai:

1., A HBTK elismert tenyésztője azért folytatja tevékenységét, hogy minél jobb minőségű kutyákat tenyésszen. Ezért csak kedvező tulajdonságokkal rendelkező, örökletes hibáktól mentes egyedekkel folytat tenyésztést. Elutasítja a darabszámra történő szaporítást, és felelősséggel részt vállal a tenyészetéből származó kölykök gondos elhelyezésében.

2., A HBTK elismert tenyésztője magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a klub Törzskönyvi Szabályzatában foglaltak maradéktalan betartását. Ennek megfelelően végzi a tenyésztés dokumentálását, kezdve a fedeztetés regisztrálásától az alombejelentésig és az utódok törzskönyvbe való bejelentéséig, valamint az egyedi megjelölés végrehajtásáig.

3., A HBTK elismert tenyésztője gondoskodik vemhes szukája szakszerű táplálásáról és elhelyezéséről. A vemhesség ideje alatt rendszeresen, problémás esetben szükség szerint állatorvosi ellenőrzésre viszi kutyáját.

4., A HBTK elismert tenyésztője jelen van szukája ellésénél, vagy helyettesítőként gondoskodik megfelelő és szakértő személyről. A kölykök megszületése után azonnal elvégzi a szükséges beavatkozásokat, amennyiben az anyaállat elmulasztaná azokat. Gondoskodik arról, hogy az ellés alatt vagy közvetlenül azután az anya és kölykei a megfelelő állatorvosi ellátásban részesüljenek.

5., A HBTK elismert tenyésztője a nála született utódok közül kizárólag az egészséges, jó felépítésű, a fajtastandard követelményeinek és a HBTK tenyészcéljának megfelelő kölyköket neveli fel. A deformált testű kölyköket állatorvos segítségével fájdalommentesen kiselejtezi.

6., A HBTK elismert tenyésztője a nála született kölyköket szakszerűen táplálja már a 3. Héten, hogy így is kímélje az anyaállatot. 3, 5 és 7 hetes korban elvégzi az előírt féregtelenítéseket, 6 és 8 hetes korban beadatja a szükséges oltásokat.

7., A HBTK elismert tenyésztője törődik a kiskutyák nevelésével. Lehetősége szerint a legtöbb időt tölti velük

8., A HBTK elismert tenyésztője a kölykök eladásra való hirdetésénél és az érdeklődők tájékoztatásánál csak a valós tényekre szorítkozik. Tartózkodik úgy a többi tenyésztő és azok kutyáinak becsmérlésétől, mint az öndicsérettől.

8., A HBTK elismert tenyésztője a nála kölyökvásárlás után érdeklődőknek korrekt és mindenre kiterjedő tájékoztatást ad a szülőkről és ősökről, azok valamennyi eredményéről. Beszámol a tenyészetében esetlegesen korábban született utódok minőségéről, eredményeiről. A vevőket tájékoztatja a kölykök általa megfigyelt tulajdonságairól, várható jellemzőiről. Világossá teszi, hogy az adott egyed kiállítási esélyes-e, vagy várhatóan nem haladja meg egy házi kedvenctől elvárható teljesítményszintet.

9., A HBTK elismert tenyésztője nem adja át új tulajdonosának a kölyköt 7 hetes kora, vagyis három féregtelenítés elvégzése és egy védőoltás beadása előtt. A kölyköt egyedi megjelöléssel ellátva lehetőleg származási igazolással adja át új tulajdonosának.

10., A HBTK elismert tenyésztője által átadott kölyök kifogástalan egészségi állapotban van, amit annak megjelenése és viselkedése is tanúsít.

10., A HBTK elismert tenyésztője a nála született kölyök eladásának körülményeit adásvételi szerződésben rögzíti. Ennek tartalmaznia kell a kölyök pontos beazonosításához szükséges jellemzőket és jegyeket, jelöléseket. Az adásvételi szerződésben meg kell állapodni a garanciális feltételekről, szükség esetén a kompenzáció vagy a visszavétel, esetleg csere körülményeiről.

11., A HBTK elismert tenyésztője szívén viseli kutyája utódainak sorsát. Igyekszik mindent megtenni azért, hogy a tenyészetében született kölykök hozzá hasonlóan gondolkodó, a kutyatartásról azonos nézeteket valló gazdákhoz kerüljenek.

12., A HBTK elismert tenyésztője mindenkor betartja az ETEK-ben foglaltakon túl az alapvető tisztességes és kulturált magatartásra vonatkozó írott és íratlan szabályokat. Ugyanezt várja el családjának tagjaitól is, s másokat is ilyen magatartásra buzdít.
 
Az ETEK pontjainak megszegése: az ETEK bármely pontjának megszegése esetén az elkövető tag a vétség súlyosságától függően az alábbi következményeket kénytelen vállalni: figyelmeztetés, az elismert tenyésztői státus meghatározott időre való felfüggesztése, legvégső esetben a tag klubból való kizárása.

Az illető tag ügyében első fokon a később felállítandó Etikai Bizottság, másodfokon a klub elnöksége, legvégső döntéshozó fórumként pedig a klub Közgyűlése jár el. Az Etikai Bizottságot a Közgyűlés választja, míg működési szabályzatát maga állítja össze.

 

 
© H.B.T.K.
HUNGÁRIA BULL TERRIER KLUB TARTÓ ÉS TENYÉSZTŐ EGYESÜLET